Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Vele vagy nélküle? Költözzünk külön és "titokban" találkozzunk? A jövő szempontjából a babának mivel tenném a legjobbat? Ha látna egy jól működő párkapcsolatot, hiába két nő alkotja vagy ha abban a tudatban nőne fel, hogy az anyukája egyedülálló?
30 éves nő vagyok, 5 éve élek párkapcsolatban. A párom szintén nő, 32 éves.
Egy kisvárosban lakunk, mindenki ismer mindenkit. A párkapcsolatunkat nem vállaljuk fel nyilvánosan, csak a családunk tud róla.
3 éve összeköltöztünk, jól működik a kapcsolatunk.
Úgy döntöttünk, hogy gyereket vállalunk.
6 hónapos kismama vagyok jelenleg.
Egyre többször vannak rossz gondolataim, pl. hogy a kisfiúnkat majd csúfolt fogják, kiközösítik miattunk, ha elmondja, hogy mi így 3an együtt élünk, anya egy nénivel alszik.
Valamit attól is tartok, hogy nem is fogja tudni, hogy én vagyok az anyukája, hiszen születése után ketten gondoskodnánk róla :(
Emiatt folyton az jár az eszemben, hogy külön kell költöznöm a picivel majd, hogy mindentől megóvhassam.
De a boldogságomat sem szeretném eldobni, hiszen tényleg a másik felemet találtam meg a páromban.
Ti hogy döntenétek?
Természetesen a baba az első számomra, hiszen semmiről nem tehet. Épp ezért nem szeretném, ha megkülönböztetés érné.
Közösen vállaltátok a gyereket? Ha igen, akkor mi a kérdés? Persze, hogy lesznek kérdései, és más lesz neki, mint a többi gyereknek, de azért ez nem olyan meglepő dolog, ami csak úgy egyszer csak kiderül 6 hónapos terhesen.
Hogyha szégyellem a párom a gyerekem előtt, és nem akarom, hogy azt a mintát lássa maga előtt, amiben én élek, akkor abba a kapcsolatba nem vállalok gyereket. Egy kisgyerek sem tudja magától, hogy ki szülte, hiszen elfelejtik, nem tudják honnan kerül elő a gyerek, ezt újratanulják idővel. Ugyanúgy meg lehet mondani neki azt is, hogy őt speciel te szülted.
Biztos elég stabil az a párkapcsolat, ahonnan inkább elköltöznél?
Egyrészt mire közösségbe megy szerintem elég okos lesz, hogy elmagyarazzatok neki a ti családi helyzeteket.
A gyerekek elfogadóak, persze mindenre rakerdeznek, de elfogadják.
Keresnetek kell majd olyan bölcsit, ovit, ahol nem 50 éves konzervatív óvónők vannak, hanem olyanok, akik elfogadják és objektíven állnak majd a gyerekhez és hozzátok.
Mire suliba megy, az 8 év még kB, addigra meg változik a világ, hiszen egyre több felől hallanak majd az emberek egyneműek szülőségéről és valószínűleg óriási kirekesztesben nem lesz része.
Az, hogy később, tiniként, felnőttként hogyan fog majd ő saját maga ezzel megbirkózni, az lesz inkább nehéz.
Kérdés, kitart-e ez a kapcsolat addig.
Unokahugomnak 3 gyereke van. A férjét hagyta el egy nő miatt.
Több mint 1 éve élnek együtt.
Együtt alszik a párjával, a gyerekeknek külön szoba van. 2 ovis és egy 2.osztályos kislány.
Azt szokták mondani a gyerekeknek hogy anya barátnője a lány akivel alszik és most együtt laknak
Nem szoktak kérdezősködni a gyerekek. Nekik ez így természetes
Oviba, iskolába is ha mennem a gyerekekért együtt vagy külön ebből sosincs probléma.
Anya megy értük egy barátnőjével és ennyi.
Nem szoktak kérdezősködni.
Tanárok tudják de elfogadták.
Én abszolút nem látom azt hogy nekik ebből bárhol bármikor hátrányuk lenne.
A gyerekek is szeretik, boldogok. Sosem volt probléma.
Szerintem azt kéne majd megértetnetek a gyerekkel hogy 2 anyukája van és hogy ő ettől nem rosszabb. Oké te szülted ezt is el lehet mondani. De szerintem az nem jó ha a párod csak "anya nénijeként" van kezelve.
És igyekeznék olyan helyre menni ahol nem ennyire begyöpösödöttek az emberek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!