Mikor barátom meglátogatja a szüleit, azt mondja "haza" megy. Ez nektek nem lenne fura? Hisz velem lakik...

Én még nagyszüleimnél is azt mondom, hogy "itthon", pedig kb 2-3 éves voltam, mikor ott laktunk édesanyámmal egy ideig. Sőt, ha anyósomékhoz megyünk, szintén azt mondom, hogy "haza", holott náluk nem laktam még sose.

Otthon nem csak egy lehet, nem kell ezt ennyire felfújni.

Ha édesanyámékat látogatom/látogatjuk meg,akkor én is hazamegyek. Az az otthonom,ott nőttem fel,ott a legerősebb a kötelék édesanyámmal. Most ez hülyén hangzik lehet,de ahol ő van,ott a "haza" ,basszus,létem első pillanatától vele voltam,óvot a testében,életet adott nekem,felnevelt,szeretett/szeret a mai napig. Egyértelmű,hogy sokkal erősebb a kötődés és egyértelműen nála van a "haza/otthon",mint egy olyan embernél,aki időközben lépett be az életembe és együtt élünk. Hazamegyünk enyéimhez,haza nem megyünk az övéihez,mert náluk sajnos ahogy mesélték,gyerekkorukban se puszi se ölelés nem volt. De én anyukám kárpótolja,mert mindig megöleli a páromat,megpuszilgatja,"drága kicsi fiamnak " 😂😂 is szólítja. Szóval ahol szeretnek,oda az ember hazamegy .

Kár ezen agyalnod.

Nyugi :)

Kb 11 éve élek külön, férjem kB 18 éve, mégis így mondjuk sokszor.

Sőt, apukám már nem ott él, ahogy a család többi tagja, mégis ha odamegyünk, ahol felnőttem, azt is úgy mondom pl anyósnak a telefonba " hétvégén megyünk haza ... városba keresztanyámékhoz"