Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan beszéljem meg ezt a férjemmel?
11 éve vagyunk együtt a férjemmel, én nem dolgoztam még soha, a férjem dolgozik csak, ő mindig is jobban szerette volna, ha háztartásbeli lennék. Pénzzel nincs probléma, a férjem jól keres, a kapcsolatunkkal sincs probléma, de 29 éves vagyok, és szeretnék dolgozni, ha lenne nyugdíjam, és nem néznének rám megvetően az emberek, amiért nincs munkám. Annak ellenére, hogy nagyon jó a házasságunk, megtörténhet bármikor, hogy elválunk, akkor mihez kezdek. Vagy amikor megöregszem.
Az egyik probléma az, hogy a férjem ezt nagyon ellenzi, szerinte nem lennék mindig ennyire vidám, és neki ez nagyon fontos, mivel ha valami nem jól alakul, akkor mindig én vagyok az, aki miatt jobban érzi magát. Nyilván az is benne van, hogy így sokkal több idő jut magamra, még most is 18 évesnek néznek, nincs probléma a testemmel sem, az otthoniakat ellátom, szinte mindennap van szex, stb.
A másik probléma, hogy még sohasem dolgoztam. Nekem csak érettségim van, nincs szakmám, se munkatapasztalatom. Azt sem tudom, hogy egyszerűen milyen egy munkahely, milyen az "igazi munka", ergo egy életképtelen ember vagyok.
Mitévő legyek?
#1 Valamilyen rendészeti ágban helyezkednék el.
#2 Nem tudom, hogy ezt miből szűrted le. A pénz nagy részét én osztom be, én kezelem.
Nem akarja, hogy önálló legyél.
Így totálisan ki vagy neki szolgáltatva.
Lép ki ebből a státuszból, és feltétlenül dolgozz,
mert súlyos depresszió lesz a vége, önértékelési zavarok és egyebek.
Az idő múlik, jól érzed. Most aranyélet, aztán sosem lehet tudni,
mit hoz az élet, s megkapod, hogy mindent neki köszönhetsz, élhetetlen vagy, ő tartott el. Nem beszélve arról, hogy ne adja Isten, vele is bármikor történhet valami, anyagilag minden megváltozhat. Nem látjuk előre, milyen sorsot szán nekünk az élet. S akkor mit csinálsz?
A háztartási munka is munka, sőt.
Gyerek van-e?
Azért túlzásokba ne essünk, a kérdésem nem erre vonatkozott, egyenrangúnak érzem magam, viszont azzal egyetértek, hogy sosem tudni mit hoz az élet. Gyerek még nincs, a párom régóta szeretne, de nem igazán érzem magam felkészültnek az anyaságra.
#4es
Ez egy jó ötlet.
30 evesen mar nem fogod megszokni a szoros idobeosztast, hogy van fonok, aki parncsol, hogy nem lesz idod magadra, stb. Foleg, hohy egesz eletedben divanyparna voltal.
Par hetet adok a "dolgozasnak", addigra rajossz, hogy kenyelmesebb otthon hevereszni.
Es nagyon becsuld meg magad, mert rettenetesen kiszolgatatott vagy. De valamit valamiert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!