4 év után a párom meg mindig nagyon kedves velem és tudom hogy szeret, azt akarom hogy kérje meg a kezem mit csináljak?

Bocsánat, de nekem ez olyan furcsa. A férjemmel 7 éve voltunk együtt, amikor megkérte a kezem és vagy akkor vagy egy éven belül számítottam rá. Egyszerűen azért, mert sokéves kapcsolatban már beszélnek a párok a jövőről vagy nem? Tudtuk egymásról, hogy nagyjából hány évesen szeretnénk saját lakást, esküvőt, szülővé válni stb.

Nálatok nincs ilyesmiről szó?

Szerintem "rávenni" semmilyen eszközzel sem szép dolog, de beszélgetned szabad vele. Pl. érdeklődnék, hogy a szülei házasságáról, mások párkapcsolatáról mi a véleménye, látja-e valamelyiket követendő ritmusúnak.

Szeresd nagyon, legyél lelkes, kedves, törődő, figyelmes, házias, és ne követelőzz.

Ha pedig úgy érzed, hogy az igyekezeted nem hozza meg a várt sikert, akkor nem is szereted igazán, mert jó esetben szeretetből csinálunk mindent a másikért, nem valami elvárásért. Ő is ezért olyan veled, mint 4 éve. Szerintem csak élvezd, ha tényleg boldog a kapcsolatotok! Ez a legfontosabb, nem a státuszod!

Arról beszélgethetsz vele esetleg egy csöndes szombat délután, hogy egyikőtöknek és másikótoknak vajon mik a tervei az elkövetkező 5 évre, vajon ugyan azt tervezgetitek-e a kapcsolattal. Felvetheted, hogy mostanában ezen gondolkodsz, hogy vajon ő hogy képzeli el a jövőt ebben a kapcsolatban. Ha nem egyeznek meg az elképzeléseitek, akkor az sajnos válóok lehet. De ezt a beszélgetést semmiképp se számonkérő, vagy olyan stílusban tedd, miszerint te tudod, mi a helyes válasz, és neki azt kellene mondania, ami neked jól esne. Senki sem azért létezik, hogy a másik vágyait kiszolgálja, hacsak az nem egyezik meg a sajátjával. Ezt kellene megtudnod, hogy egyezik e. Csak nyugodtan, érdeklődve.

A lánykérés és a házasság az nem egy kegy a férfi részéről, amit ki kell érdemelni. Ez kettőtök közös akarata kell legyen.

Beszélgetni nem szoktatok? Nem tervezitek el a közös jövőt? Szóba se került ilyen téma, hogy akar-e egyáltalán házasodni, mit gondol erről, mikor tervezi? Ez nem erőltetés meg zsarolás, ezt egyszerűen két felnőtt ember megbeszéli, hogy ne csak rabolják egymás idejét, évekig a csodára várva.

Attól, hogy tudjátok, hogy mindketten előbb akartok esküvőt, aztán gyereket, mekkora felhajtást akartok, stb, még meglepetés lesz a lànykérés maga. De azért se árt előre gondolkodni, mert ha (Teszem azt) 100 fős esküvő és két hetes nászút az álmotok, arra nem árt előtte gyűjteni.

"Nem akarom mondani neki de nem értem miért nem jut neki eszébe magától."

Nem érzed az ellentmondást? Ha nem tudsz vele egy ilyen komoly témáról beszélni, akkor hogy várod el ugyanezt tőle? Lehet, hogy eszébe jutott már, és lehet, hogy nem. A házasság ugyanúgy érinti mindkét felet, és nem kizárólag az egyik feladata, hogy kettőjük helyett döntsön róla. Gondolom neked is vannak elképzeléseid, hogy hogyan akarod élni az életedet, de egymás gondolatait nem fogjátok kitalálni.

A lánykérés lehet meglepetés, ha mindketten úgy szeretnétek. De a közös jövő tervezése normális esetben nem ott kezdődik, hanem sokkal korábban. A működőképes házasság egyik alapvető feltétele, hogy tudjatok kommunikálni egymással őszintén, zsarolás és hitegetés nélkül, bármilyen témáról. Amíg ez nem működik, addig feleslegesen tervezgeted az esküvőt.

És 4 év alatt a fantasztikusan csodálatos kapcsolatotok a fél sem merült, hogy arról beszéljétek, ki hogy képzeli el a dolgokat? Szerinted ez normális?

Mi nem járunk ennyi ideje, mégis tudja a párom, hogy kB. mit várok (szeretnék esküvőt, gyereket pedig csak utána, lanykérést max 2 éven belül). Nyilván ő dönti el, hogy pontosan mikor és hogy kéri meg a kezem, de tudja azt is, hogy a végtelenségig nem fogok várni, mert nekem ez a gesztus igen is fontos.