Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez ellen mit tehetek? Van konkrét tanácsotok?
Úgy érzem megfelelési kényszerem van kicsit. A barátommal 2 éve vagyok együtt. Ez a megfelelés ez részben jó részben rossz. Ezt úgy értem, hogy vannak dolgok amiket részben magam miatt is megteszek, mert nekem úgy jó de közben miatta is. Például egyébként is nagyon szeretnék szép frizurát mert unom a mostanit és jobb lenne valami más de azért is akarom, mert tudom, hogy tetszene neki. Most ez csak egy példa. Vagy vannak dolgok, amiket azért csinálok mert érdekel is engem, ugyanakkor azért is mert őt is érdekli hasonló és biztosan tudom, hogy örülne ha én is foglalkoznék vele.
Szóval részben magam miatt teszem ezeket és ezek alapvetően jó dolgok, semmi ártalmas (frizura, hobbi, sport például) de közben van egy megfelelni akarás is bennem.
Meg vannak dolgok amikre azért figyelek oda jobban, mert tudom, hogy más nők nagyon figyelnek rá és amúgy nekem nem lenne létfontosságú de szebb akarok lenni, hogy tetszek neki meg nem akarok rosszabb lenni mint mások. Itt például arra gondolok, hogy elmenni kozmetikushoz és totál rendbe rakni az arcom. Nincsenek csúnya bőrhibáim meg pattanásaim, nem azért. Hanem, hogy 100% tökéletes legyen. Meg amikor látom, hogy valami nő ismerőse mit csinál, például milyen sportos vagy milyen nyelven tud vagy kungfuzik vagy külföldön tanul, akkor mindig én is elkezdem fontolgatni, hogy nekem is ezt kellene. Mintha lenne bennem egy állandó versengés, hogy nekem is olyan jónak kell lennem, mint ők. Itt most nem konkrétan egy emberre gondolok, bár sok minden egy emberre vonatkozik hanem akár több nő ismerősre. Itt ez esetben nem féltékenység kimondottan, mert amúgy sem lenne köztük semmi, tudom, hogy nincs okom rájuk féltékenykedni.
De akkor is van bennem megfelelni akarás ha nem nő ismerősökről van szó. Az egyszerűen úgy jön elő, hogy például ha a páromat nagyon okosnak tartom, akkor úgy érzem, tartanom kell vele a lépést. Amúgy is érdekelnek a tanulmányaim de ez a neki megfelelés rátesz egy lapáttal és még többet tanulok. Vagy ha látom, hogy mennyire odafigyel, hogy jó kondiban legyen és egészséges, akkor én is arra vágyom, hogy én is sportos legyek, mert biztos jó lenne még egy közös pont és tetszenék neki jobban. Már meg is beszéltük, hogy megyünk majd együtt futni vagy biciklizni.
Bocsi ha hosszú lett. Szóval igazából teljesen jó dolgokra visz rá (tanulás, sport, nyelvtanulás, tiszta bőr, frizura) amire épp azt mondják hogy jó egy kapcsolatban. Ő is változott nagyon sokat miattam, mert velem jobban kedvet kapott dolgokhoz, mint egyedül. Mégis zavaró ez a megfelelési kényszer.
Szerintem kicsit lazítanod kellene a gyeplőn, illetve kitalálni, hogy ez mitől lehet?
Miért érzed magad másodlagosnak? Miért akarsz tökéletes lenni? Most szólok, hogy sosem leszel az. Mindig lesz nálad jobb, szebb, csinosabb, vékonyabb, trendibb, fiatalabb, tapasztaltabb, bölcsebb, okosabb...
Találd meg inkább azokat az embereket, akiknek fontos vagy és így vagy jól, ahogy. Akik szeretnek szakadt ruhában, szeretnek kócosan, szeretnek törött körömmel, kiszedetlen szemöldökkel! Ha pedig nem, akkor azok érdekemberek, akiknek csak a küllem számít.
Én attól tartok, hogy ha ennyire a külső dolgok vannak kiélezve, akkor előbb-utóbb a belsők is. Ne nevess hangosan, ne egyél jóízűt, ne nézz oda, ne szólalj meg, nem számít a véleményed, a világról alkotott képed, csak csendesen fogsz ülni egy teremben, csacsogó emberekkel körbevéve a szép ruhádba, makulátlan arcbőröddel és kifogástalan frizurával, és a gondolataid megtartod magadnak.
Én nem hagynám, hogy idáig fajuljon. Nem vagy állat, hogy sodródj. Lázadj, menj el bulizni, tombolj, táncolj, kócold össze a hajad, engedd, hogy lefolyjon a sminked, edd le a fehér pólód, vegyél fel pöttyössel csíkosat, csak csinálj valamit. Élj! Mindenki más le van sz**rva. Ez a te életed! Nem kell másoknak megfelelni! Magadnak felelj meg, hogy úgy nézz a tükörbe, hogy boldog vagy és büszke magadra!
Nagyon jó dolog, hogy változtatni mersz a frizuradon, eljarsz kozmetikushoz, sportolsz es elgondolkozol nyelvtanulason.
De nagyon nem mindegy, milyen motivációbol.
Gorcsosen gondolkodsz.
Nem azért kell belevagnod dolgokba, hogy masnak megfelelj, hogy több legyél mint mások. Hanem sajat magad miatt. Szeretned kéne onmagad igy is annyira, hogy ne mericskeld magad masokhoz, méltatlan dolog onmagaddal szemben, es ha jo a kapcsolatotok, akkor szerintem a parod se hasonlitgat hogy jezusom a Livi kungfuzik, de meno, a baratnom meg nem, jaj. :D
25N
Negyedik válaszolónak és igazából mindenkinek szól ez: a barátom tudtommal engem sosem hasonlítgat, vagy legalábbis sosem mondja. Van, hogy látja rajtam, hogy elégedetlen vagyok magammal és akkor mindig próbál önbizalmat adni. Ő amúgy például azt se érti a mostani hajammal (semmi extra, kiengedett hosszú haj) mi a bajom, szerinte semmi baj vele de nekem nem tetszik eléggé.
Ez csak egy példa.
És mikor érzi rajtam az elégedetlenséget vagy ha mondok neki valami olyat, akkor mindig azt mondja, hogy legyek olyan amilyen akarok lenni, nem kell hasonlítanom magam hozzá meg máshoz.
Ő pont az, aki elfogad egy egyszerű, nem kihívó farmernadrágban meg pólóban is, az átlagos hajammal. Sminkelni se szoktam de eleve így ismert meg és nem is zavarja.
Szóval csak azt akartam mondani, hogy ez a leírt problémám, a megfelelés nem a barátom miatt van, mert inkább az én fejemben van és nem ő hasonlítgat.
Kedves kérdező én is pontosan iylen vagyok egy kapcsolatban:) érdekes,mert egyedül meg borzasztóan nehéz rávenni magam ilyen dolgokra. Azért tartok egy szinten egyedül is,de közel sem olyat mint kapcsoaltban.
Nálam odáig vezetett,hogy szinte totál kiégtem,azután hogy vége lett annak a kapcsoaltnak leglaább 1 évig oylan fáradtságot éreztem,mint még soha azelőtt. Totál ilyen voltam,bármire képes voltam ,mint te.A sportot is akár ájulásig csináltam,legszigorúbb diéta,az alakom is olyan volt,hogy bárki akárki megirigyelte volna. Mindig tökéletesnek kellett lennem magamnak és úgy érezte m a párom is elvárja. Ennek az is lett egy következménye,hogy ő is próbálta követni a lépést velem,és azt érezte,hogy nem elég jó nekem .
Ez egy iszonyú dolog,sajnos nem tudom mi rá a megoldás . A legnagyobb baj,hogy önbizalomhináyosak vaguynk ,vagyis én és szrintem ezaz oka a foyltonos kényszernek...
07:12-nek köszönöm, hogy leírta a saját tapasztalatát :) Ez is elgondolkodtató.
Egyébként a külső nálam kevésbé fontos, ilyen téren inkább a frizurámra figyelek oda meg a bőrömet szeretném rendbetenni mert valami akkor sem stimmel rajta. De a szemöldökömmel nem foglalkozok mert nekem teljesen jó ahogy van, nem sminkelek, műkörmöm nincs. Szerintem egyébként részben ez is tetszett rajtam a páromnak mikor megismert meg most is, hogy nem vagyok plázacica. Ő tipikusan olyan pasi akinek az eszem, a közös érdeklődési kör, az intelligencia többet számít. Ezt ő is mondta.
Szóval nem akarok teljesen tökéletes külsőt, csak a hajammal vagyok megakadva meg az arcomat figyelem sokszor, a bőröm milyen, mennyire vagyok szép.
Mielőtt valaki belekötne: persze nem mindenki kifejezetten plázacica aki sminkel, műkörme van, a haja tökéletes és ehhez hasonlók. Szóval a tipikus plázacica fajta se a kedvence de amúgy az se érdekli ha nem sminkelek, nincs tökéletes frizurám, nem tökéletes a bőröm.
Neki ez nem olyan fontos, mint nekem. Mint amennyire ebben is megfelelni akarok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!