Volt már olyan veletek hogy akivel együtt voltatok azzal gyereket nem szeretetek volna tőle?

Persze, bár én vagyok a férfi. Akartam gyereket, viszont volt 2 olyan barátnőm, akitől mégsem.

Az egyikük nem vigyázott igazán az egészségére. Dohányzott, össze-vissza kajált 0 sporttal, szóval elég durván elkezdett hízni. Bejön egy kis plusz kiló, de nála nem 10-20 kiló feleslegről volt már szó...

A másik lány még nagyon gyerekes volt, átgondolatlan és nem tudott figyelni semmire. Nem érezte a pénz értékét, nem akart félretenni, keveset dolgozott és hasonlók. Figyelem terén az volt a legdurvább, amikor ott hagyta a sütőn az olajat és mire kimentem a konyhába, majdnem felgyulladt. Lelehet pontozni, de én így nem vállalnám be a gyereket.

Nekem is volt egyszer egy olyan srác az életemben, hogy néha csak így csendben néztem és bár szerettem emberileg, jó lelkű volt alapjáraton. Csak az életmódja, meg a véleménye bizonyos dolgokról nagyon, nagyon vállalhatlan volt. Cigi, pia, egészségtelen löttyök és kaják. Semmi sport.

Lehet enni gyorsétteremben és energiaitalt is lehet inni, de ne mindennap. A cigi alapból olyan volt, hogy nem. Mivel szerettem hagytam neki időt, hogy próbálja letenni, de semmi próbálkozást nem láttam a részéről. Inni is lehet, de ésszel. Nem kell minden hétvégén a sárga földih leinni magunkat.

Szóval belegondoltam, hogy milyen lenne az egészsége néhány év múlva mikor ott tartanánk hogy akkor család. Lehet fel is dobná a talpát idő előtt, a gyerekek örökölnének valamit, és a "nekem meg ne mondja senki mi a jó, mert én majd tudom" véleményével pedig nagyon kiábrándított végül.

Pedig anno gondoltam, majd összeházasodunk, de nem. Nekem fontosak ezek a dolgok. Ebből nem engedek.

Soha nem is akarok gyereket, úgyhogy velem mindig így volt.

De e nem azt jelenti, hogy a páromról azt feltételezem, hogy rossz apja lenne egy gyereknek.