Ha a párod kijelenti, hogy számára a testiség nyűg -puszi, érintés, simogatás, bújás is- milyen alternatívák léteznek még hosszútávon?

Próbálnám felderíteni az okát, próbálnám rávenni, hogy menjünk el együtt párterápiára. Ha ő erre nem hajlandó, elmennék én egyedül, hogy magam mit tehetek.

De ha nincs gyerek, akkor inkább válnék.

Aki azt írja, hogy minek kötött vele házasságot, annak fogalma sincs egy hosszú távú párkapcsolatról.

Igenis, simán elképzelhető, hogy valamelyik fél megváltozik.

Ennek ezer és egy oka lehet. Pl. nem (elég) jó a szex a másikkal. Vagy a napi vitatkozások miatt megutálja. És a lelki eltávolodás következménye, hogy testi közelséget sem akar.

Nőknél gyakran a gyerek születése után alakul így. Pláne, ha hónapokon, éveken át a baba a szülőkkel alszik, vagy anyuka a gyerekszobában alszik, tehát nem áll vissza a normál alvási szokás: a felnőtt hálószobában csak a férj és a feleség, éspedig egy ágyban alszik.