Elvonatkoztatva attól, hogy van párotok vagy sem, hol képzelitek el magatokat hosszútávon egy kapcsolatban? Itthon vagy külföldön?

Mindenképpen itthon. Az a baj, hogy sokan álomvilágban élnek a külföldi munkákkal kapcsolatban. Én inkább építek itthon egy biztos karriert, mint hogy külföldön mosogassak vagy takarítsak és egy legyek a sokból. Nekem az, hogy a szakterületemmel foglalkozzak és ebben érjek el magasabb pozíciót ezerszer többet ér, mint hogy keressek átszámítva 2szer ennyit. Főleg mert ahol több a fizetés ott az élet is drágább. Sajnos nekem egy olyan ismerősöm sincsen, aki kiment külföldre és azt kapta amit várt. Sokan kint tengődnek, mert arra sincsen pénzük, hogy hazajöjjenek. Sokan nem látják át ezeket a dolgokat és naívan azt gondolják, hogy ahol többet keres az jobb munka vagy jobb ország. De ez sajnos nem így van. Nagyon nehéz olyan szabad munkát találni odakint ami emberhez méltó. Magyarok tipikusan pincérkedni, takarítani, konyhai kisegítőnek, raktáros kisegítőnek tudnak elmenni. Végzettség nélkül semmit nem tudnak kint elérni.

Itthon meg annyi munka van mint a szemét. Egyre nagyobb munkaerőhiány van. Szerintem akinek még értelmes végzettsége is van és most megy ki az hatalmas hibát követ el.

De egyébként attól függ ki mit akar az élettől. Aki nem akar karriert, vagy fejlődni annak tök jó. Aki viszont szeretne felépíteni valamit az életéből annak nem ajánlom. Ugyan úgy, ahogy az okrán vendégmunkás sem lesz nálunk menedzser, a magyar sem lesz egyik országban sem megbecsült vezető. De akinek nincsenek nagy ambíciói annak jobb ott dolgozni éhbérért mint itt.

Szerintem tudok, miert ne tudnek? Van szakmam, tudok angolul, szivesen dolgozom csapatban es mindig kesz vagyok ujat tanulni.

De ennel is fontosabb, hogy itt vannak azok, akiket szeretek. Ennel nyomosabb erv nem kell nekem a maradashoz. A fovarost is nagyon megszerettem, a sajatomnak erzem.

Igazából én még pályaválasztás előtt állok, így addig nyilván itthon. Azután ha lesz végzettségem, attól függnek majd a dolgok, hogy itthon, hogy megy majd a szekér és persze ha lesz akkor párom, valamilyen szinten tőle is.

Kövezzetek meg, de én szeretek ebben az országban élni(bár még nagyon fiatal vagyok, így érthető). Ideköt a család, barátok és emlékek. De ha nem tudnék boldogulni, nehézkesen menne az életem, nem maradna elég pénzem és úgy érzem, hogy szenvedés lenne az egész, akkor bevállalnám külföldöt. És ha úgy alakulna, lenne akkor egy magyar partnerem és hasonló szituációban lennénk, hatalmas erőt adna az, hogy vele kezdhetnék új életet egy másik országban.

Én már voltam 2x külföldön és soha többet nem mennék, maradok végleg.

Egy ismerősöm sincs kint akinek olyan jó lenne, de elhitetik magukkal hogy szar itthon az elet. Nekem egyre jobb, ez van, leszarom a politikat, ezzel egyáltalán nem foglalkozom. A gyerekeim kötődnek a családhoz, nem hiszem hogy bármelyikük kimenne tartósan, de az jó lenne és hasznosnak tartanám ha kkmennének nyelvet tanulni.