Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Anyagias vagyok, ha azt szeretném hogy a párom ugyanannyit fel tudjon mutatni anyagilag?
24 éves vagyok, van a nevemen lakás, 18m értékben. Ezt persze nem én hoztam össze, mindig is nagyon büszke voltam anyukámra, hogy ahhoz képest, hogy nem keresett sokat ügyesen bánt a pénzzel.
Emellett dolgozom 16 éves korom óta, úgyhogy van 2 millió félretett pénzem.
Nincsenek sziklaszilárd elvárásaim, de szeretnék valaki olyat magam mellé, akivel együtt már be tudnánk ruházni hitel nélkül egy családi házba olyan 30 éves korunk körül.
Nem mondom hogy neki is legyen lakása, de őszintén szólva nem lenne rossz..
Voltam már szerelmes, tudom hogy nem a pénz dönti el, de nagyon rossz dolog ha már felnőve így gondolkodik az ember?
Felreértések elkeülése végett nem azt várom el, hogy eltartsanak. Csak annsit amennyit en is tudok nyújtani.





Szerintem az teljesen reális elvárás lehet, hogy mindkét fél anyagilag is hasonlóan tegyen a kapcsolatért, mint más téren. Azonban azt figyelembe kellene venned, hogy a többségnek senki nem tol a segge alá egy lakást egy éreccségiért. Ahhoz kellene mérned az elvárásaidat, amit te magad hozzátettél. Tehát a mamahotel mellett félrerakott 2 milliódhoz kell belőni a szintet. Továbbá azt is meggondolni, hogy lehet, hogy más a diákmunka helyett egyetemre jár, vagy éppen szakmai, gyakornoki munkákat végez, ami megalapozza a karrierjét és bár most, nincs számottevő vagyona, 4-5 éven belül leköröz majd jövedelemben, mert jobban építi a karrierjét.
Ilyen fiatalon inkább úgy kellene ezt megfogalmazni, hogy olyan pár keresel, aki hasonlóan elkötelezett az anyagiak terén mint te és hasonlóan nagy tervei vannak, amikért tenni is hajlandó





Azt hiszem én értem ezt a fajta elvárást. Igazából alap kéne, hogy legyen, hogy a férfi is, ahogy te is, mint nő, dolgos legyen, hogy az anyagi része a kapcsolatnak ne egy titok legyen, hanem cél azért, hogy ne kerüljetek olyan helyzetbe, amiben anyukád is volt és megértem, hogy nem akarod újra átélni. Én nem nevezném anyagias elvárásnak ezt az alap dolgot.
Mert nem sokra megyünk a szerelemmel, ha a pasi egy lusta disznó és nyomor van csak mellette.




















Igen az vagy mivel túl sokat foglalkozol az anyagiakkal! Most komolyan mi olyan szörnyűség lenne abban, ha mondjuk havi olyan 30 ezerrel keresne kevesebbet nálad és 1 millió forint félretett pénze se lenne? Emiatt éhen fogtok hallni? Tudod ebben az országban nem mindenki olyan szerencsés, hogy félre tudjon ennyit tenni. Nem véletlenül mennek el többen innen.
Abba semmi dicsőség nincs, hogy 16 éves korodtól dolgozol és van 2 milla félretett pénzed. Ettől nem leszel se több se kevesebb viszont az egódból nem ártana egy kicsit lejjebb venni, mert így nem lesz egy normális kapcsolatod, csak elidegenített barátsag nélküli kiüresedés. A szeretet sokkal többet ér annál, hogy a másik mit tett le az asztalra. Nem a másik pénzébe és teljesítményeibe szeretünk bele.
Ne legyél anyagias, hogyha egy barátságos, boldog párkapcsolat a célod!





Lám, még ha valaki ilyen szerencsés háttérrel (saját lakás) indul is az életnek, annak is megvannak a hátulütői. Én nem mondanám, hogy anyagias vagy, mert tény, hogy ha összejössz valakivel, nem tudhatod, hogy ő nem csak egy albérletet akar megspórolni rajtad. Nem csak azért van-e veled, mert beleülhet a készbe. Láttam én már pókot falon. Ezért valahol megértem az elvárásodat.
Viszont az is igaz, hogy nem lehet belemenni úgy egy párkapcsolatba, hogy egy rosszabb háttérrel rendelkező társ esetén ott motoszkáljon Benned ez a gyanú. Nagyon jól kell majd ismerned a leendő társadat.
Ha segít az én példám, leírom, hogy én is hasonló előnnyel indultam az életben, mint Te, egy megörökölt lakással. Igaz, én már 6 éve együtt voltam a férjemmel, amikor örököltem, de bennem soha nem merült fel, hogy a férjem kihasználna. Azonnal kettőnk nevére írattam a lakásomat. Mindent egy lapra tettem fel. Imádom a férjemet, és ezzel akartam neki kifejezni, hogy ami az enyém, az az övé is, és hogy egész életemre tervezek vele. Soha sem élt vissza ezzel. A későbbi évek során bőven beletette ő is a magáét az egzisztenciánkba, sőt, ő tartott el, amikor a gyerekek születtek, és én otthon maradhattam velük. Ha szeretek valakit, és az övé vagyok, akkor evidens, hogy velem együtt mindenem is az övé. De elismerem, hogy ehhez jól kell választani.
26-os köszönöm, hogy megdícsérted a fogalmazásom, de el kell keserítselek, ez a valóság. Szia neked is
A többieknek is köszönöm!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!