Az introvertált csendesebb lányoknak bejönnek az extrovertált beszédesebb fiúk?

Nekem nem.

Nekem igen, mivel én csöndesebb vagyok, szeretem ha valaki irányítja a beszélgetést, nem nagyon tudom elképzelni, hogy visszahúzódó párom legyen, mivel alapvetően azt is tartom férfiasnak ha valaki magabiztos szociális közegben :)

Általában be, a lényeg hogy ne legyél se túl tapadós, se unalmas, se idegesító oh és ne abban a pillanatban kapd el amikor pont egyedül akar lenni mert akkor végig azon fog gondolkodni hogy léphetne le

Szerintem inkább magukhoz hasonlót keresnek; aki pl nem "a legnagyobb partiarc".Aki nem annyira bulizós, meg nagyhangú, hanem akivel lehet filozofálni meg lelkizni. Aki jól olyan nagyon érzelmes, és nem várja el a csajtól/a párjától, hogy vele menjen társaságokba. De egyébként próbáld meg; hát, ha helyes arcod van, meg cuki személyiséged, és még intelligens is vagy, az már tök jó:) És a lényeg, hogy neki begyere.:)

Szia! Én introvertált vagyok, bár ez elsőre nem látszik, mivel jól szocializált vagyok, mindig a helyzetnek megfelelően viselkedem. Udvariasságra, illemtudásra neveltek, a társadalmi normákhoz való alkalmazkodásra. Ezt nem tudom levetkőzni, és eredendően kedves az alaptermészetem, empatikus vagyok ( az introvertáltak általában azok), ezért bárkivel elbeszélgetek kedélyesen, könnyen teremtek kapcsolatot. Csak nagyon kevés, hozzám közelálló hiszi el, hogy introvertált vagyok. Pedig nagyon az vagyok, de ettől még szeretek beszélgetni, csak egyedüllétre van szükségem a feltöltődéshez és hamar lemerülök még azoktól is, akiket szeretek. Ezt csak azérz mondom, mert simán lehet valaki introvertált akkor is, ha nem tűnik annak. Gondolom a kiszemelted annak tűnik. Introvertáltként mondom, hogy egy ilyen kapcsolat akkor működhet szerintem, ha nagyon kompromisszumkészek vagytok mindketten. Teljesen máshogy működik a két típus. Persze az emberek nem a két végpontban helyezkednek el, hanem valahol a skálán, de akkor is alapvető különbségek vannak. Kérdés, van-e értelme az ember számára alapvető dolgokban (időtöltés, énidő, intimitás, stb.)kompromisszumot kötni, főleg úgy, hogy a különbségek a személyiségből következnek, ezen a beállítódáson nem lehet és nem is kell változtatni. Akkor van értelme, ha mindkettőtök önmaga tud maradni a kapcsolatban és nem érzi úgy, hogy aránytalanul nagy áldozatot hozott. Szerintem egy ilyen helyzetben ennek kicsi az esélye. Ha magáról a kapcsolat kialakításáról van szó, szerintem lehet esélye, bejöhetnek egymásnak, rövid távon lehet vonzó a különbség, de hosszú távon szerintem mindkét félnek fárasztó. Nekem is volt több extrovertált férfival kapcsolatom, de sosem éreztem, hogy önmagam lehetek. A férjem a skálán egy picit az extrovertáltabb felé esik, de épp csak egy picit. Nem annyira introvertált mint én, de alapvetően az. Vissza tudunk vonulni a kettőnk világába, ahol biztonságban azok lehetünk, akik vagyunk, introvertáltak. Bár mindketten nyitott, kedves személyiségek vagyunk és ez nem látszik másoknak, akik nem ismernek jól. De nagyon sokat számít, párkapcsolatban rengeteget. Barátaim között is vannak extrovertáltak, de velük nem töltök egyvégtében annyi időt, hogy ez zavaró lenne. Kollégáimmal, akikkel egész nap együtt voltam, nehezen jöttem ki, ha extrovertáltak voltak. Még ha kedveltem is őket, fárasztottak és irritáltak idővel, hogy nem vették észre, hogy nem vágyom a társaságukra, ha a munka nem indokolja. Totál kikészültem idegileg a kötelező traccspartiktól az előző munkahelyemen. Hálát adok az égnek, hogy a mostani helyemen (csupa introvertált tudós között) lényegretörő szakmai kommunikáció van, mindenki kulturált, udvarias, de nem megy a másik agyára, nincs pletyi, fölösleges, tartalmatlan locsogás. Szerintem inkább olyannal kezd az ember párkapcsolatot, aki mellett feltöltődik. Egy introvertált sosem fog így érezni hosszú távon egy extrovertált mellett.

INTP vagyok, csak és kizárólag extrovertált pasijaim voltak.

Jól esik az érdeklődés. De a csacsogás egy idő után nagyon energialeszívó tud lenni. Erre érdemes figyelni. Ilyenkor talán hagyd, hogy ő is szóhoz jusson. Akár legyen csend.