"Ha nincs időd párt találni, akkor a párkapcsolatra sem lesz" - szerintetek?

Kérdéssel válaszolnék. Honnan lenne?

Egy kapcsolat rengeteg időt és energiát emészt föl. Ha randizgatni meg írogatni nincs időd honnan lenne közös programokra?

Szerintem a mindenkinek arra van ideje amire akar nagy igazság de van egy pont ahol meg kell húzni a határt. Ha úgy megy bele valaki egy kapcsolatra hogy amúgy is minimális a szabadideje valaminek a rovására kell időt nyernie és ez (észrevételeim szerint) az önmagára szánt időből és/vagy a barátokra szánt időből megy el. Ami nem vezet jóra.

Attól függ. Mennyire nincs időd, vagy mire nincs időd?

Ha mondjuk örülsz, ha munka után ágyba dőlsz, és állandó robotolásban élsz, valóban nincs értelme belevágni a társkeresésbe. Ha viszont arról van csak szó, hogy nem akarsz egy másik emberrel összenőve lenni, az még működhet, mert nem mindenkinek van igénye állandóan a párja seggében lenni.

Hú... Ha... Hó... Az előttem lévőknek a társkeresésre szánt idő miből állt? Kiválasztottak a jelentkezők közül 1 embert és jártak is vele?

Részemről pl. a társkeresés abból áll, hogy rengeteg emberrel ismerkedek, szűröm őket, lefutom a kötelező köröket, megismerem őket. Ez rengeteg idő és energia, akár több év is.

Ezzel szemben, ha kapcsolatom van, az feltölt, nem kell folyamatosan együtt lennünk és simán találkozhatunk otthon fáradtan és leharcoltan, hogy együtt töltsük az estét.

Ez a mondás csak arra jó, hogy az ember leegyszerűsítsen dolgokat, mert úgy kényelmesebb, mint átgondolni őket.

6 - nekem a párkeresés abból állt, hogy nyitott voltam, hétvégente eljártam a barátaimmal szórakozni, aztán ha volt valaki, akivel kölcsönösen megtetszettünk egymásnak, másnap/pár nappal később találkoztunk kettesben egy kávéra, és együtt töltöttünk 1-2 órát. Ez a hetemből (nem számítva a barátokkal eltöltött szórakozós estét) nagyjából olyan 4-5 órát vett igénybe minden készülődéssel együtt, pedig nő vagyok, szóval elég sokat készülődtem az első randikra. Vagy ha nem barátokkal voltam, akkor online ismerkedtem meg valakivel, egy fórumon vagy hasonló helyen, ahol amúgy is voltam, csak szimpatikusnak tűnt az illető és elkezdtünk beszélgetni, ez sem tartott tovább összességében 4-5 óránál/hét. És ennyi idő alatt mindig, kivétel nélkül kiderült, hogy lesz-e folytatás vagy sem, lesz-e második randi vagy inkább hanyagoljuk. És onnantól kezdve viszont már jelentősen több időt és energiát áldoztam én is a dologra, egész napos üzenetezések, mindennapi találkozások, először még mindig kicsípve magam, aztán már kicsit lazábban, de akkor is csomó program (mozi, kirándulás, ezek mind kb több időt vesznek igénybe, mint a megismerkedés ideje), csomó idő, amit az ember nem azzal tölt, amivel egyébként töltött volna. Ha ezt az időt szívesebben szánja a hobbijára, barátaira, munkájára, edzésre, mittudomén, akkor annak tényleg felesleges a párkapcsolat.

Egyébként én azt készséggel elismerem, hogy másoknak a párkeresés nem olyan könnyed és gyors mint nekem, szó se róla, de nyilván mindenki magából indul ki, és aki ezt a tanácsot adja, az is valószínűleg hasonlóan gondolkodik.