Miért érzem azt már 14-15 éves korom óta, hogy nekem sosem lesz barátnőm?

Na azért 14-15 évesen kamaszként még eléggé túlzás, korai és szomorú, ha valaki ekkor bánkódik, hogy nincs és nem lesz barátnője, párja és családja. Nagyon korai ilyeneken agyalni és ettől félni. Még fogsz fejlődni, érettebb leszel, ez nem verseny és nem jó, ha rágörcsölsz!

Ismerős érzés. Én már 12 éves korom óta érzem ezt. És ez azóta sem változott. 18/L

Hát egyáltalán nem normális érzés,... Rettentő korai és beteges, már bocsi. Nem vagytok öregek és néhány öreg akkor is jól megvan szexuális téren, nem csakis korfüggő.

Szia. Igaz, egy hete írtad, de azért leírom. Nekem a barátom volt így. Jól néz ki, a csajoknak is tetszett, de viszont kb 10 évvel ezelőtt elkezdte érezni azt, amit te. Hogy senkinek sem kéne, mert hiába gondolták aranyosnak meg jóképűnek a lányok, ő tudta, hogy milyen a személyisége, hogy furcsa gondolatai, vágyai vannak, ami az átlag lányt kiborítja, és undorodik tőle. Sajnos annyira elkeseredett, mert otthon is voltak problémák és annyira egyedül és tanácstalannak érezte magát, hogy öngyilkosságot kísérelt meg. Szerencsére túl részeg volt és nem sikerült. A gondolatot viszont nem vetette el , csak elodázta. Várt a pillanatra. Néhány 2-3 hónapos kapcsolata volt, de vagy nem érezte úgy, hogy a csaj hozzávaló, vagy fordítva. Meg jónéhány egyéjszakás, akikhez semmi érzelem nem fűzte. Belemerült a fűbe, az italba, jövőképe nem volt. De viszont ráébredt, hogy ez nem vezet jóra, szeretett volna megkomolyodni és egy barátnőt maga mellé. Újra maga alá került, mert menthetetlennek tűnt az egész. És tavaly jöttem én. Ő akkor 28 éves volt. Kicsivel a szülinapja előtt ismerkedtünk meg. És azóta már tucatszor elmondta, hogy a lány , akit maga mellé képzelt, az én vagyok. Nem a tökéletes mása, de ijesztően egyforma a kettő. És ő is hasonló, mint akit én lefestettem magamban, hogy az lenne az ideális. Nem is értem mi baja volt a lányoknak vele, igaz, mi szinte teljesen egyformak vagyunk. Az ízlésünk eltér, de a gondolkodásmód ugyanaz. Kb fél év elteltével össze is költöztünk. És már nem érzi elveszettnek magát, családalapításról is volt szó, de előtte szeretnénk egy kicsit csak egymás társaságát élvezni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy most még távolinak tűnik az egész, de tapasztalatból írom, hogy nincs semmi veszve. Ez a sok tucat pi. cs. a mögött ott van az, aki hozzád illik. És úgyis összefuttok valahol.