Jogosan vagyok féltékeny? (Picit lehet hosszúra sikeredett. )

Több, mint 3 éve vagyunk együtt, elmegyünk balatonra több napra, mikor egyszer csak össze veszés közben megnézem barátnőm telefonját(már rá sem néztem legalább fél éve); két sráccal beszélget

-Első helyes srác, ott ismeri meg. Srác ír neki, találkozni akar kettesben, barátnőm bele megy, bár más lány is megy vele. Ezt persze miközben én a szálláson iszom a fiúkkal. Elvileg már nem beszélnek, a srác nagyon messze lakik.

-Másik egy régi ex, akit amúgy a barátnőm dobott ki anno. Nem kell mondanom megérett a srác is, elég helyes, sportoló, egy városban lakik barátnőmmel, bár keveset van otthon kb havonta...A beszélgetésük; hááát, srác fűzi, barátnőm nyíltan nem áll ellent...:)Bár semmi konkrét arra utaló jelet nem találtam a beszélgetésben, barátnőm követi instán, facebookon, likeolja az összes bejegyzését.

Megláttam, beszéltem a barátnőmmel, úgy láttam meg tudtuk beszélni, megértette. Attól függetlenül valamiért sajnos azóta nem tudok bízni benne, legszívesebben minden üzenetét elolvasnám. Már-már betegesen féltékeny vagyok. Nem igazán láttam azóta semmilyen beszélgetést, bár az összeset törölte tetőtöl talpig, szóval akár beszélhetne is velük vagy akárkivel, ha akarna. Eddig nem voltam ennyire odafigyelő, egyszer csak a semmiből változtam meg, megtanultam értékelni és annyira szeretni mint még eddig soha. Ezért az is lehet, hogy csak én lettem betegesen féltékeny, mert eddig nem figyeltem rá ennyire, lehet eddig is ezt csinálta, csak figyelmen kívül hagytam. Viszont az eset több mint egy hónapos - és bár a barátnőmmel azóta megbeszéltük, élőben és írásban beszélgetve sem látom semmi nyomát annak hogy kezdene megunni, szeret, többszor mondja, érezteti - és még sem tud hagyni a féltékenység, emiatt zördülünk össze sokszor feleslegesen és persze nem kell mondanom hogy az esetek többségében ettől rossz a kedvem...teszem hozzá nem tartom magam rossz palinak, de ezek a beszélgetések lehúzták az önbizalmam.

Sajnálom ha kicsit kesze-kusza lett.

Most akkor belebolondultam és csak az egóm miatt van az egész? Vagy azért ez tényleg nem normális dolog és egészséges hogy ezek után féltékeny vagyok?