Alkoholistaként könnyebb lenne elviselni, hogy egy ocsmány senki vagyok?

Melyik jobb?: önmagad sajnálni, és csak vergődni ebben az állapotban?

Vagy tenni érte, és 50% esélyed van rá (ami a helyzetedbe nagyon nagyon sok esély) hogy sikerül kijönni ebből a rabságból?

A te életed, a te döntésed.

A 0%-nál még igy is jobb esélyek mutatkoznak, ha elindulsz a kifelé vezető úton. Ami igen csak rögös..

Nem.

Az alkohol csak egy darabig jó buli.

Utána már csak azt fogod érezni, hogy olyan, mintha állandóan másnapos lennél, ég a gyomrod, szédülsz, gyenge vagy, éhes is vagy nem is, és kívánod a piát.

Mindened rá fog menni.

Az alkohol hosszútávon torzít, ne menekülj az italokba. Miért lennél csúnya? Hogy nézel ki?

Beszélj róla valakivel, és keressetek közösen megoldásokat.

Ha így állsz hozzá, nem fogsz változni. Elsőnek a hozzáálásodon változtass, fogadd el magad. A nők is vonzóbbak, ha megbarátkoznak önmagukkal, olyan mintha ragyognának.

Mióta járok kettlebell edzésre, és újra elkezdtem gitarorara is járni jobbnak érzem magam, és az életem is.

Sokat csökkent bennem a frusztráció a nők miatt.

Mint láthatod nem kell alkoholistava válni, hogy nők nélkül is jobb legyen az életed, és a közérzeted. 30/F