Sülhet ki bármi jó egy olyan kapcsolatból ahol az egyik fél imád utazni, a másik meg otthonülős és sose mozdulna ki legszívesebben?

Hát nem igazán.

Persze, belátják hogy nem illenek egymáshoz és szétvállnak útjaik! Ez a legjobb ami történhet

Nem.

Ahogy az előttem szólók is mondják, hacsak nem arra rendezkedtek be, hogy egyikük nyomonköveti a másik kalandozását interneten és ilyen módon utaznak "együtt".

Ha az otthonülő nem fogja vissza túlzottan az izgőmozgót, és van egyéb dolog, amit szeretnek közösen csinálni a dugáson kívül, sztem működőképes lehet. Én sem vagyok egy nikkelbolha jellegű ember, de sokkal nagyobb igényem van kimozdulni, mint páromnal. Megegyeztünk, hogy akkor, amikor ő nem akar, én megyek egyedül, és ennyi. Közben meg van egyéb együtt töltött minőségi programunk is, és szerencsére nem húz vissza, nem zsarol érzelmileg, hogy többet maradjak otthon, nem féltékenykedik. Nekem ez így jó.

Simán. A párom egy örökmozgó, én meg egy ólomszobor. Nem kell ráerőszakolni a másikra semmit.

Ha a felek nem akarják korlátozni vagy megváltoztatni egymást, ill. tudnak maximálisan bízni egymásban, akkor simán működhet. Én sokkal többet utazom, mint a férjem, kb. kéthavonta legalább pár napra. A legnagyobb hobbim, az egyik fő boldogságforrásom, senki kedvéért nem mondanék le róla. Szoktunk együtt is utazni évente legalább kétszer, ő se idegenkedik tőle, de neki inkább más, helyhez kötött hobbijai vannak, neki inkább ez a prioritás (időben és anyagilag is). Ilyenkor tök szívesen marad itthon, amíg én nekivágok egy-egy útnak egyedül vagy a barátaimmal. Bízunk egymásban és helyén van az önképünk is, így nem érezzük rosszul magunk attól, ha a másik nélkülünk is jól tudja magát érezni, szóval soha nem volt konfliktus köztünk emiatt. Alapbóé elég sokféle közös programunk van, így nincs hiány minőségi időtöltésből sem.

Persze, lehet. Esélyes, hogy az otthonülő sosem volt külföldön és fél tőle:) Le kell győznie a félelmét, és utána már nem lesz probléma.

Most nálunk emiatt vannak kisebb viták. Pedig a kapcsolatunk első 10 évében ugyanaz volt az igényünk. És már gyerek is van, és egy idő után megelégeltem, és mentem nélküle. Sokszor morog, és időnként viszem a gyereket is. Nem egyszerű. :-/