Barátomnak fontosabbak a barátai, mint én (? )

Régebben is észrevettem már, hogy bármi fontos dolgom vagy gondom volt, ő sosem velem,hanem inkább a barátaival volt,én pedig teljesen egyedül oldottam meg a problémáimat.

Mostanában viszont elég sok baj gyűlt körém, és valószínűleg lesz is még. Anyukám nemrég kórházba került, barátom akkor is végig a barátaival volt, eszébe sem jutott,hogy átjöjjön hozzám , sőt szinte alig beszéltünk.(10 percre lakunk egymástól autóval vagy vonattal, tehát nem a világ végére kellett volna jönnie)

A héten pedig anyukám állapota még rosszabb lett, mondtam neki, hogy nagyon rossz kedvem van, egész nap sírtam. Ezek után 5 napot végig a barátaival volt, én mentem még át hozzá tegnap, de közben dolgozott, tehát nem voltunk túl sokat együtt.

Az egyik haverom megkérdezte,hogy jöjjön-e át hozzám, mert biztos rossz kedvem van, a saját barátom, pedig fel sem vetette magában az ötletet..Ilyenkor azért elgondolkozom,hogy miért is vagyunk együtt.

Szerintetek csak én reagálom túl vagy van némi alapja az idegeskedésemnek? Nem az lenne egy párkapcsolat egyik lényege, hogy jóban-rosszban támogassuk a másikat?

(Természetesen próbáltam már beszélni vele, de csak annyit mond rá,hogy ez nem így van, én reagálom csak túl.)