Elég garancia, hogy egy embernek a családjában 4 generációt visszamenőleg nem elfogadott a kapcsolat melletti flört, megcsalás, utcán más nő nézegetése, munkahelyi bonyadalmak, határfeszegetés?

El tudom képzelni, hogy annyira szilárd elveket adnak át, hogy valóban kisebb az esélye a hűtlenségnek. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ez jó módszer, mert "kívülről", külső kényszerekkel, tiltásokkal, korlátozásokkal éri el a célját. Az, hogy például nem tolerálják a flörtölést és más nő nézegetését, azt mutatja, hogy igyekszenek a másik életéből kizárni minden olyan potenciális helyzetet, ami hűtlenséget eredményezhet. Ez egyrészt téves megközelítés, mert ezek nem a hűtlenség okai, legfeljebb a következményei, sőt, nagyon gyakran még csak nem is a hűtlenséghez kapcsolódnak.

A hűségnek szerintem belülről kell jönnie, közös törekvéseken és kölcsönös bizalmon kell alapulnia. Miért ne lehetne flörtölni vagy megnézni másokat, ha a kapcsolatunk rendben van? Mi a párommal nem tiltunk egymásnak semmit és nem várunk el semmit. A hűségünk nem követelések és tiltások eredménye, hanem a saját igényeinké.

Nálunk is megvan ez. Apa anya kis falukból mélyen vallásos katolikus családokból származnak. Nagyim ő extra mélyen vallásos 56 évesen lett özvegy,ebbe menekült. Nagybáttyám kb 4l38-39volt amikor összejött egy 2 gyerekes férjes válófélben levő asszonnyal, az asszony férje végstádiumban volt ..rák. Végülis sosem váltak el. Nagyim azt mondta: Egy asszonynak a végsőkig tűrni kell! A válás nagy szégyen...

Valamilyen szinten "félnek tőle" a 50-60éves gyerekei. Engem is miatta írattak egy kemény vallásos iskolába. Vagyis miatta nem vettek ki onnan. Nála egymás ellen kellett gyónni meg áldozni a templomban....Elkanyarodtam a lényegtől. Felénk a házassági bajt a szönyeg alá kellett seperni felfogás ment.