Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez csak a véletlen műve?
Adott egy férfi az életemben. Évek óta ismerjük egymást, de "barátság extrákkal" dolognál több sosem volt. A szex isteni, 100%ban passzolunk.
A gondjainkat megosztjuk egymással, szoros barátság is kialakult.
Nagyon sok a civakodás, de valahogy ez doppingol minket, mert olyan dolgokon mennek ezek, amiket észre sem kellene venni.
Már ezerszer lezártuk, hol szépen, hol csúnyán. Hol ő, hol én.
De valahogy mégis mindig visszakerülünk egymáshoz
Elmondta, hogy érzelem nélkül neki (sem) menne ez.
Miért lehet ez, hogy hol ő, hol pedig én érzem hogy nem bírom nélküle? És valahogy mindíg visszacsöppenünk egymás életébe?
Szerintem
ez
nem
a
véletlen
műve.
(Felesleges húsz entert nyomkodni a sorok között.)
Nem a véletlen műve, ti csináljátok ezt. Nem passzoltok, de azért húzzátok egymást.
Ugyan. Nekem is van ilyen ember az életemben, ráadásul mi külön is váltunk x évre. Majd újból egymásra találtunk. Nincs ebben semmi rendkívüli, se "sorsszerű".
Ti alakítjátok ennyi. Úgyis eljön a pillanat, mikor vége lesz. Ha nem akarjátok komolyan megpróbálni..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!