Úgy érzem képtelen vagyok elérni az álmaimat, és nem azért, mert elérhetetlenek. Volt már valaki hasonló cipőben, hogy rádöbbent, muszáj változtatnia alapvető dolgokon?

Én mondom neked, minden nyáron megbánom, hogy nem hagytam röviden a hajam. :D

Viccen kívül: mindennap csinálj valamit, amit addig nem. Apróbb dolgokat. Változás is lesz.

#3

Az ember nagyon gyorsan és könnyen belekényelmesedik egy komfortzónába, még úgy is, ha az nem válik éppen a javára. Mondjuk értem a logikádat, de azért nem olyan egyszerű, hogy "ne legyél gyökér".

Ha látod, hogy ez a gond, akkor itt az ideje változtatni! Sose késő, és soha nem holnap kezdjük a készülődést! Amit tudsz, már ma tedd meg a dolog érdekében. Írj rá a srácra, menj ki a Margit szigetre, ha lehet, barátokkal, mondd el nekik, milyen terveid vannak, lelkesítsétek be egymást!

Én a sporttal voltam így pár éve, azóta elég durván belefogtam, már versenyre készülök :) Néha persze én is lusta vagyok pár tervemhez, de már többször kimentem külföldre, egyik alkalommal egy helyi sráchoz, még párom előtt, mert senki nem tartott velem. Hatalmas élmény volt, és bármilyen hihetetlen, semmi nem történt köztem és a srác közt, csak haverok voltunk és vagyunk azóta is. Akkor ültem először repülőn, akkor úsztam először tengerben. Most már Horvátországba járunk párommal, vettem sellőuszonyt, hatalmas móka :) Többször is jártam fesztiválokon koncertek miatt, ennek köszönhetően láttam életem egyik meghatározó alakját a színpadon, mielőtt felkötötte magát. Nagyon megbántam volna, ha nem megyek el.

Szóval hajrá! Kell egy kicsit élni, bár számomra az illegális dolgok nem vonzóak, így arra nem buzdítanálak. De kirándulni, bulizni jó dolog :) Ohh, igen, párommal is úgy jöttünk össze, hogy 2 napnyi filózás után ráírtam. Csak én nem is ismertem korábban (összekevertem valakivel, de nem túlzottan bánta :) ). Ha kell még valami kis lelkesítés, hogy rászánd magad írj, és szívesen mesélek.

A 3as válaszoló alpári módon fejezte ki magát, de igaza van.

Én is ilyen voltam régen (mármint olyan, mint a kérdező) és életem egyik legszarabb időszaka volt.

akkor nem szereted ezeket eléggé

kedveled, nem bánod ha menni "kell", de nem szereted őket annyira, hogy az otthoni döglődés helyett ezt válaszold. Szerintem csak sok a szabadidőd. Mikor nagyon be kell osztanod a napokat, akkor megpróbálsz majd minden pillanatot kiélvezni és jobban fogsz járni, most meg csak inkább döglődsz.