Lányok lennétek megmentők, ha ilyen esetlen, szomorú, szerencsétlen pasi közelítene felétek?

Nem hálálta meg. Visszaélt vele, és csupán arra használt, hogy sütkérezzen az én rajongásomban. Nárcisztikus aljadék volt. Soha többé nem csináltam ilyet, kizárólag mentálisan ép férfival voltam hajlandó szóba állni.

A boldogságod rajtad múlik, nem máson.

Elfogadtam, támogattam, minden tőlem telhetőt megtettem. Cserébe mit kaptam? Egy szó nélkül elhagyott (de tényleg szó nélkül, nem válaszolt üzenetekre, hívásra) egy modellalkatú nőért akivel egy hónap után szét is mentek.

Nem.

Kedves kérdező, kb. 70 évvel elkéstél. Ma már szerencsére nem arra nevelik a nőket, hogy mások (de főleg a férfiak) kiszolgálószemélyzete (ha kell, ingyen ápolónője és mentálhigiénés segítője) legyenek. Szánalomszexről, mint nemes cselekedetről utoljára kb. az ezredfordulón olvastam az akkori nyomtatott Nők Lapjában Müller Péter visszaemlékezéseinek egyikében. Na, akkor áldottam a sorsot, hogy a 20. század végén születtem, és nem az első felében. Úgyhogy az a helyzet, hogy a kérdésben említett típusnak manapság már nem igazán terem babér (a társadalom nagyobbik részének szerencséjére).

A szerencsétlen pasi szerencsétlen marad egy nő közeledésétől is, mégpedig azért, mert a saját énképét, önbecsülését külső tényezőtől teszi függővé.....ingatag lábakra helyezi...a csaj tegyük fel szereti...a pasi pedig elégedett, de! ha elhagyja, szakítanak avagy megcsalja még jobban a békasegge alá kerül emberünk....a nők ilyenek olyanok.....