Voltál már valaki számára tökéletes? Vagy szeretnél az lenni?

Volt, hogy azt hittem, az vagyok, de becsapott, nemis tartott sokáig, csak egy hónapig, vagy kettő, vagy egy-két éjszakáig. Most már tudom azóta, hogy ha valaki annak állít be, az nem szerelem, hanem fellángolás, hirtelen érzett vágy. Nem akarok többé ilyenekbe keveredni. Szeressen és fogadjon el úgy a másik, ahogy vagyok, a hibáimmal együtt.

Mikor nekem valaki tökéletes volt, akkor ezt jelentette, a hibáit megismerve csak méginkább szerettem, mert ha szerettem, az őszinte volt, nem csak egy hirtelen jött "szél"... 24/l

Jó vicc.

Ahhoz elmeroggyantnak kellene lennie az illetőnek, hogy ezt gondolja rólam.

Nem akarok tokeletes lenni csak eleg jo

Es visszont is ne tokeletes legyen szamomra csak eleg jo

A tokeletesseg zavaro unalmas fusztralo dolog. Szamomra inkabb negativ mint pozitiv.

Ha elcseszted, miért nem próbálod meg visszacseszni?

Csak sajnáltatni akartad magad?

Tökéletes? Olyan létezik? Szerintem nincs ilyen. Ha valaki azt mondaná rám akkor azt gondolnám, hogy álomvilágban él és egy általa látott képet imád, nem engem. Mindenkiben van hiba, tökéletes nincs és ebben pont az a jó, ami a rossz is: mindenki pótolható.

Elcseszted? Nem gond, jön a következő. Ilyen az élet.

A tökéletest gondolom úgy értette a kérdező, hogy a másik számára az. Mivel el tudja fogadni a hibáit, vagy számára nem hiba az a "hiba". Tehát létezik tökéletes!

Ha elrontottad, miért nem próbálod helyrehozni?

Voltam, de akkor már nem voltam független.

Csupán 1 hónapra hozott össze minket az élet (részemről szigorúan baráti, részéről plátói alapon), de nagyon fontos lett nekem. Ha nem lett volna párom, akkor azt mondtam volna, ő az igazi. Azt hiszem, a lelki társam volt, elfogadott olyannak, amilyen voltam akkor, mindenestül.

Évekig próbáltam nem gondolni rá, és mire elszántam magam, hogy megkeresem, már késő volt :(

Most pedig szeretnék valaki számára tökéletes lenni, bár annyira még nem ismerem, szóval nem tudom, neki mi a fontos. Azon vagyok, hogy kiderítsem.