Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális dolog, hogy férfi létemre sírok, mert neten megismertem egy lányt?
De egy ideje már nem beszélünk. Nagyon megérintette a lelkemet, de rosszkor léptem az életébe. Iszonyúan hiányzik, a beszélgetéseink is és olyan vagyok, mint egy vigasztalhatatlan kisfiú.
Ugye nem szerettem belé? Ti jártatok már így?
"Miért írt olyanokat, hogy szeret engem, hiányzom neki, ragozva így-úgy?"
Mert akkor egy picit tényleg hianyzol neki. Jó érzés, hogy te hiányzol és nem a pasija.
Te is azért beszéltél vele mert neked jól esett.
Az már elvaras, hogy pl találkozzatok.
Maradj aki vagy, figyelj magadra azt csináld ami neked jó, elvárások nélkül.
Így is bele lehet szeretni valakibe, mert jól erzed magad amikor beszélsz vele, hiányzik.
Azért azon gondolkodjatok el, hogy ha egy nő azt mondja, szia nekem másra van szükségem akkor azt el tudjátok fogadni?
Kevesen mondják ki és kevesen is kezelekik ezt normálisan.
Amit a másik mond, tesz az róla szól.
Ha ő eltűnik, letílt az az ő jelleme.
Időkérés is ilyen, van valamilyen igénye. Később simán kereshet, hiszen van olyan aki tényleg az érzéseiről beszél.
Értelek, simán érezheted, hogy hozzád való.
De te mit tennél ha erzed, hogy szimpatikus valaki de tudod, hogy mást szeretsz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!