Lehet-e ebből komolyabb? Hogyan tudnék közeledni hozzá?

Van egy lány a munkahelyen, akivel jól kijövünk. Többször szerveztünk közös programot. Voltunk strandon, moziban, sétálni, kajálni. kaja közben beszélgettünk. Arról, hogy egy kalap miként állna rajtam. Mondtam, hogy biztos idiótán, mert úgy is idióta kinézetem van. Erről azt felelte, hogy nincs idióta kinézetem, épp ellenkezőleg. Közben megfogta az alkarom. Mondta, hogy jól érzi magát velem. Sokat beszélgettünk, nevetgéltünk. Az utolsó mozizásunkor mondta, hogy találkozott az egyik ismerősével. Délelőtt. Nem nagyon kérdezgettem, hogy ki az. Nem akartam tolakodó lenni. Abban maradtunk, hogy megyünk még koncertre. Kicsit nézelődtünk még. Mondta, hogy az egyik bolt kirakatában van egy ágy beágyazva kiállítva. És mondta, hogy feküdjünk le aludni. Kajáltunk is. Hazafelé a kocsiban kicsit tekergette a rádiót. Ez nem baj. Búcsúzáskor mondta még, hogy köszöni szépen ezt a délutánt. Jól érezte magát. kaja előtt kérdezte, hogy adjon pénzt bele. A film alatt is jól érezte magát. Még annyi volt, hogy mondta, hogy fáj a feje, de elmúlt. Azt válaszoltam, hogy biztos jó hatással vagyok rá. Nem szólt semmit rá. Csak mosolygott. Meg elhívott egy koncertre. Meg mindig beszéljük azt, hogy a munkából megszöktetem, és elmegyünk valahova. Mindig azt mondja, hogy általában teljesen mindegy, hogy hol. De utoljára egy meleg vizes fürdő jól esne neki. Szinte mindent megbeszélünk. Meg abban maradtunk, hogy ha törik, ha szakad tartjuk a kapcsolatot. Volt egyszer, hogy magához húzott és sokáig ölelt. És mondta, hogy soha nem akarja, hogy megszakadjon a kapcsolat. Sajnos lelki eredetű betegsége is van. Egyszer úgy alakult, hogy megismertem az apukáját, és be is hívtak magukhoz. Sokat beszélgettünk. Megmutatta, hogy hol járt suliba a lány. Azóta is sokat beszélgetünk.