Szerintetek, ha 19 évesen nem a korombeli, hanem az idősebb (27-30 éves) pasik jönnek be, akkor van esélyem náluk egy tartós kapcsolatra, vagy a többségüknek csak mint könnyű dugás jöhetnék szóba, a korkülönbség miatt?

Ez nem kor alapján dől el, hanem személyiségfüggő.

Először is, jó lenne tudni pontosan mi az oka annak, hogy ilyen korú férfiak jönnek be. Mert értelemszerűen könnyebb komolyabb jövőt tervezni olyannal akinek valamilyen szinten már megvan az önálló élete, de a férfiak pont ezt nem szokták szeretni, hogy a lány igazából csak bele akar csöppenni a már részben felépített jövőbe.

Másodszor pedig, még a huszonéves lányok is gyakran úgy járnak egyik kapcsolaból a másikba mintha annyira természetes lenne az egész mint ruhát cserélni. Ebből ugyancsak nem kér egy férfi aki komolyan akar tervezni mert a nagy szerelem meg a rózsaszín köd elég kevés, ha itt is folyton azt olvasni, hogy az első párkapcsolati bukkanónál (teljesen mindegy milyen kicsi vagy jelentéktelen) a szakítás az egyetlen járható út. A korodbeli lányok pedig nagyon ritkán gondolják ezt máshogy.

De ahogy írtam, nem korfüggő. Van olyan kolléganőm aki családanya, 30 is elmúlt már és mai napig úgy jár fszról fszra mint egy 15 éves könnyűvérű tini, plusz a szavaiból kivéve, még büszke is rá. Na őt sem tudnám komolyan venni.