Úgy érzem semmi értelme az életemnek, mit tegyek?

Első válaszoló tanácsait fogadd meg. Ismerkedj! Én ugyanebben a helyzetben lévő férfi vagyok, egyre több új embert ismerek meg , főleg hobbi kapcsán, de a mindennapi életben is. Nőkkel nem kifejezetten csak párkapcsolati szempontból keresem a kapcsolatot. Így majd csak lesz valaki akire mondhatom hogy na ő az aki! Pont két éve lett vége az én kapcsolatomnak is! Volt pároddal pedig szakítsd meg amit csinálsz. Tudom milyen ez ,mert mi is csináltuk egy darabig. Semmi értelme mert így nem tudsz tovább lépni. Ami nekem sokat segített/segít az a sport, és a barátokkal töltött közös programok, és hogy nem zárkózom el az emberek elől. Próbálj munkahelyet váltani,nekem az is sokat segített. Az ember belefásul ha sokáig egy helyen van. Kezdj bele valamibe ami igazán érdekel,valamit tanulni,valami hobbi,valami sport ,ami téged konkrétan érdekel.

Én is nagyon vágyom már egy jó kapcsolatra, de tudom hogy ha emiatt befordulok ,akkor csak mégnehezebb lesz találni valakit. Persze volt olyan is, majd 1 évig elzárkóztam minden elől...de aztán rájöttem hogy az az irány nem jó,csak még rosszabb lesz.

Tudod van a két farkas a jó és a rossz, az győz amelyiket eteted! Ha csak szomorkodsz pityeregsz, úgy nem lesz jobb. Lépj a tettek mezejére, merj nagyot lépni, akkor majd érzed hogy élsz,és hogy az élet szép.

Először is felejtsd el az exedet vagy döntsd el végre akarsz-e tőle valamit. Az nem pálya hogy társat keresel, de közben az exeddel fekszel össze, így senki sem fog komolyan venni, maximum egy szex erejéig. Illetve azt tisztázd le magadban, hogy egyáltalán akarsz-e társat vagy csupán egy lelki szemetesládát akarsz akinek kiöntheted a bánatodat, mert nagyon nem mindegy.

Egyszer égettem meg magamat enyhén hasonló szituációban, mikor a lelki szemetesvödör szerepe rám került, amivel addig nincs baj (hiszek a nő-férfi barátságban, még ha sokan nem is) míg nem keveredik bele intimitás illetve érzelmek. Hiba itt is az volt hogy képben volt az ex is, bár nem feküdt le vele, de sokszor került központi pontba. Közben szerelmes is lettem belé, de viszonzást nem éreztem, így ha még fájt is elbucsúztam tőle. Na ekkor mondhattam volna azt hogy nincs értelme semminek, nem egyszer ittam le magamat tisztességesen, jó fizető állásomat is kishiján elb@!&arintottam, de hát talpra kellett állni, már azért is, hogy megmutassam magamnak és másnak, hogy nem vagyok gyenge és gyáva, hogy feladjam. Ennek már jó pár éve, nem rég összefutottunk, ő még mindig egyedül, alkalmi kapcsolatai vannak, de ma már társként is elfogadna, de hát az a hajó elszállt.

Viszont nem tudok jobb tanácsot adni mint a többiek, merj ismerkedni, szakíts rá időt, még ha itt a neten kezded akkor is több mint a semmi (mondjuk nem a gyk-t ajánlanám elsődleges platformnak, van számos más hely), anno a fentebb lévő sztorin az ismerkedés nagyon sokat segített. Az gyenge kifogás, hogy melózol, én is gyakran reggeltől-estig dolgozok (jó tény nem mondanám fizikai melónak, de gyakran szellemileg elég jól leszív), de társasság nagyon is kell, még ha hulla is vagyok nagyon jó kikapcsolodás, akár csak egy jó beszélgetés másokkal, haverokkal, barátokkal, akár egy buli, vagy egy szimpatikus egyénnel beülni egy kávézóba ismerkedni...

Szóval fel a fejjel és ne ülj le mint az iszap :)