Szerintetek van esélyem hozzám illő párt találni a mai világban?

Régen nem a szex volt csak a fontos, és a házasságot egy életre tervezték. Ha probléma adódott, azt megbeszélték, megoldották. Ma nem tudnak, sokan nem is akarnak alkalmazkodni a másikhoz, inkább elválnak.

Ha kevesen is, de vannak még, akik tartós kapcsolatot akarnak, még te is találhatsz magadhoz való párt. Az egyik unokám 28 évesen, szűzen ment férjhez. Addig nem volt kapcsolata. 15 éve élnek boldogan. együtt.

Régen nem a szex volt a fontos, mert teljesen tabu volt. A lányok azt sem tudták mi a menstruáció, nem volt semmiféle felvilágosítás stb.

"Ha probléma adódott, azt megbeszélték, megoldották."

Persze-persze... régen minden jobb volt. Javarészben semmit nem beszéltek meg.

Akkor szólj anyádnak, keres neked egy megfelelő kant és kijelenti hogy jó most együtt lesztek. Azt meghazasodsz szulsz gyereket négyet minimum.

A feladatodat már remélem tudod a helyedet is megtanulod..

Na ez volt 100 éve nem örök szerelem

Pedig létezik olyan, hogy nem illik össze 2 ember. A nagy Ő-ben én sem hiszek a hagyományos értelemben. Szerintem vannak könnyebb, és nehezebb természetű emberek. Nyilván, aki nagy általánosságban ideálisabb belül, és szebb az ördögnél, sokkal több "nagy ő-t" találhat, mert szélesebb skálájú embertípussal kijön. Nem mindenkivel, de sokakkal. Nos, az ilyen emberek vannak kapcsolatban fiatalkoruk óta, ha belebotlottal egy személybe, aki belefér a skálájukba. Akik picit nehezebb természetűek, azoknál kisebb a keresztmetszett, főleg, ha nem is elég tudatosak, és pusztán vonzalmi alapon összejönnek másokkal, akikről egy idő után kiderül, hogy nem kompatibilisak velük (teljesen mindegy, melyik fél részéről van a probléma). Ezt némileg még kiegészíteném azzal, hogy minden ember mást hoz ki a másikból. Én a korábbi kapcsolataimban elég féltékeny és bizonytalan voltam, nem beszélve arról, hogy a bolhából is elefántot csináltam. Jelenlegi kapcsolatomban viszont én vagyok a megtestesült nyugalom. Nem féltékenykedem, nem aggódom, és nem problémázok igazából semmin. Pedig párom nem csinál semmi különlegeset. Egyszerűen működik köztünk a kommunikáció, ami a korábbi kapcsolataimnál nem volt így. Szerintem minden embernél ilyen apróságon múlik a harmónia, amit ha egyszer elér, megtapasztal, küzdeni fog érte (már ha olyan beállítottságú, hogy komoly kapcsolatra vágyik).

Szóval nagy ő nincs, de léteznek olyan személyek, akikért az ember képes áldozatot hozni, és megfutamodás helyett igenis tesznek közösen a kapcsolatért. Szerintem kicsit túl mereven veszed ezt a témát, de ez valószínűleg a tapasztalatlanságod miatt van. Picit engedj le, és ne írj le egyből azért valakit, mert volt már kapcsolata előtte. Se azért, mert egy kb ismeretlennel nem tervez azonnal egy életre szóló kapcsolatot. Ezek szerintem egyik esetben sem végzetes bűn, és ezek egyike sem jelenti azt, hogy képtelenek lennének igazán szeretni és szükség esetén küzdeni, ha szeretnek valakit. Az pedig, hogy nem vagy különb, mint bárki más, igaz, de nem is vagy ugyanolyan. Különbözöl tőlük, és pont ez jelentheti azt, hogy az illetővel működik-e majd, vagy sem.

Kedves kérdező. Bocsánat hogy ugy érezted hogy lecsesztelek de.

1912 ugye 100 éve volt. Olvass utána soufragette vagy hogy hívják, a lényeg a nőknek kuss volt a nevük. Amiről te megbeszélés címszó alatt írsz az annyi hogy én mint férfi elmondom te mint nő befogod.

Ez nem megbeszélés az én szotaram szerint.ha neked igen akkor itt van a probléma gyökere.neked ami van egy nagy adag kisebbségi komplexusod, és egy nagy kupac elkeozelesed rozsaszin mesekönyv alapján egy világról ami nem is létezett.

Nem akarlak megbántani (mondjuk nevetséges hogy a tények közléset már bantasnak veszed) szóval ELNÉZÉST kérek hogy a valóságot próbálom közvetíteni de magadban kellene sokmindent rendbe pakolni. Igen, 2017 év vége van lehetőség van új embert megismerni elválni szetmenni. Ez egy szabadság ami nehéz dolog mert kényelmesebb csöndben maradni, de ebbe születtél bele.