Előfordulhat, hogy valaki annyira kiábrándul a sok visszautasítás és kudarc után, hogy elkezdi lazán venni és leszarni az egészet, és pont ezért lesz sikeres végül?

Saját tapasztalatból mondom hogy igen.

Volt már velem is hogy borzasztóan akartam egy kapcsolatot, nagyon rágörcsöltem, de annál rosszabb lett. Amint elengedtem a dolgot, és elkezdtem lazán viselkedni a nővel, egyből megváltozott minden.

Teljesen érthető ha belegondolsz. Ha rágörcsölsz, a nők azonnal megneszelik, és inkább taszító leszel számukra mint vonzó.

Sokkal jobban kedvelik a laza, spontán viselkedést.

Ha meg már 25-30 felett az ember akkor meg már azért görcsöl rá a dologra nem? 30 éves szűzként megannyi kudarcal friss csalódással összetört szívvel ?

Plusz vannak selejtes típúsú férfiak akik gyárilag kedvesek odaadóak törődőek nagy szeret van bennük gondoskodás de ez meg nem kell mert b*z*s vagy kisfiús-- És amúgy legbelül tudják hogy ennek is úgy lesz vége hogy a csaj kihátrál a kapcsolat kezdeményből, mint eddig mindig így volt ha egyáltalán eljutotam idáig.

Gyakorlatilag úgy érzem magam mintha meg lennék átkozva, mint Sziszüphosz kárhoztatva a kősziklával és a heggyel.

Plusz az idő vasfoga kikezd már 30 felett kopaszodsz kéne hajbeültetés ha nem vagy egy kékszemű macsó típús egyre inkább ócska c**g*ny kinézeted lessz hiába élsz egészségesen előitélet hegyekkel hát igen sok sikert az életben..

Nem túl bíztató perspektívák de majd ha letojom az egészet meg majd könnyen veszem miközben ma kib*szottul nehéz ismerkedni és ebbe nem mennék bele akkor fel a fejjel.

Szkeptikus vagyok.. Egy nőre alapjáraton irkál 10-20 férfi ha hagyja és nem mindegyik most jött le a falvédőről..nem mindegyik kedves odaadó szeretnivágyó hanem egyszerű tajp*r*szt aki adja magát úgy lazán férfiasan..

És az egzisztencia elemi részeiről ne is beszéljünk.

Kijöttem írországba hogy ne legyek egy szobabérlő csöves akinek se jogsija se ingatlana se autója most meg még annyi esélyem sincs az ismerkedésre mint előtte volt de legalább ott az egzisztencia illúziója..

Van diplomám vannak szakmáim pedig szökő árral szemben úsztam semmi szülői segítség csak a súlyos adóssággyártás hátráltatás volt a jellemző.

Nyilván én vagyok a hibás ..

Ahogy telnek múlnak az évek és minden évre kijut egy súlyos csalódás egy elinduló életreszólónak irérkező kapcsolat elindulása után vagy el nem indulása után kihátrálás és óriási csalódás..

Mire gondol ilyenkor az ember??

Debil tré a kinézetem?

Ennyire egy emberi unalmas nulla vagyok hogy senki nem vevő a társaságomra?

Pedig van humorom is gáláns vagyok nem vagyok sóher de a jutalom ennyi minden jót de nem kellesz mégsem...

Persz álljak fel 100-adszorra és csináljak úgy mintha mi sem történt volna..

Közben öregsszem és egy szar magányos depressziós életem van szex nélkül távlati illuzió célokkal ..

Talán jobb lenne ha tényleg végeznék magammal. Mindenkinek, nekem is.

Ha te nem vagy olyan ember belőled mesterségesen nem lesz egy flegma ezt te nekem ne add be hogy egy ember aki szeretetteljes udvarias gáláns majd egyszer csak flegma lesz.

Szerintem míg él a kérdező és olyan típús nem fog megváltozni esetleg eljátszjatja de az nem lesz természetes és nem ő lesz.

És gyanítom emiatt nem fog működni utánna meg elnézést is kér amiért flegma volt..