Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szánalmasnak érzem magam menő pasik közelében?
Meg csajok közelében meg vegyes társaságban is, természetesen. Nincsenek ilyen ismerőseim, de előfordul, hogy véletlen összeakadok párral (vonat, pláza, akárhol).
Ilyen helyzetekben legszívesebben elmenekülnék, és szánalmasnak érzem magam.
Nem tetszenek az ilyen pasik, sosem tetszettek. Szerencsére a nagyrésze már kinőtt a korból, és nem kezd el cseszegetni sem (egyszer egy még kedves is volt, tetszett neki a haja színe). Többnyire levegőnek néznek, ami jó, de akkor se akarok velül egy légtérben tartózkodni.
A lányokkal ugyanez. Tudom, hogy külsőre a legnagyobb különbség köztünk, hogy rajtuk több a festék és kevesebb a ruha, de attól még komplexusom van mellettük.
A most népszerűnek számító zenék miatt is.
Pl ha valaki az utcán nagy hangerővel bömbölteti a zenét az autóban, azonnal elkezdem magam rosszul érezni, hogy én most ezt meghallottam, holott nem nekem szánták, nyilván azt szeretné, hogy a klassz csajok hallják, és ne az átlag...
Ugyanez ha ilyesmi szól egy boltban is. A jó csajok, elkezdik nagy hangerőn és többnyire pokolian hamisan énekelni, hozzá táncolni, én meg egyre szánalmasabbnak érzem magam, hogy megint olyan helyre kerültem, ahová nem kéne, és inkább kimegyek.
Sose hagytak el ribiért, a külsőmért is utoljára valamikor az óvodában csúfoltak (de ott szinte mindenkit mindenért), szóval emiatt nem lehet komplexusom.
Gimiben sem tartoztam a lúzerek közé, sőt, jobban mondva, sehová, nem volt klikkem, csak átlagosan voltam láthatatlan.
Akkor mi ennek az oka?
23l
Pl ha valaki az utcán nagy hangerővel bömbölteti a zenét az autóban, azonnal elkezdem magam rosszul érezni, hogy én most ezt meghallottam, holott nem nekem szánták, nyilván azt szeretné, hogy a klassz csajok hallják, és ne az átlag...
Dafuq :DDD
Elmebeteg agymenés. Brutálronda vagyok, de a szánalmasság és alsóbbrendűség érzésén kívül nem tudom átérezni ezeket a hülyeségeket. Foglald el magad inkább értelmes dolgokkal, vagy pedig ha ennyire zavar, sminkeld magad és hordj szexi ruhákat (bár nem garantálom, hogy ettől jobb lesz, vakolattal a fejemen, belőtt hajjal és műszőrme+combcsizma+miniruha kombóban is nyomoréknak érzem magam. Legalább igyekszem, na.)
#3
Tegyük fel, hogy ez számomra egy fontos dolog.
No.
Szóval... te tudsz énekelni?
Kisebbségrendűségi komplexus. Sok elnyomott érzelem, ami abból fakad, hogy kiadnád feléjük a haragodat, de nem tudod megtenni.
Valószínűleg sokszor megmondták neked mit kell csinálnod, hogyan kell csinálnod, és te nem akartad úgy csinálni, de mivel a másik felnőtt volt, tanár volt, szülő volt, okosabb volt, így végül magadban tartottad a véleményedet, és magadat ostoroztad inkább.
Így gondolom ezekben az emberekben azt látod, hogy ha ők észrevesznek, akkor megmondják mit, hogyan kell csinálnod, nem fogadnak el úgy, ahogy vagy, hiszen te egy kisgyerek vagy hozzájuk képest, mert valamiért a felnőttséget azonosítod ezekkel az emberekkel.
Ott van elbújva: "egyszer egy még kedves is volt"
Nem tudom, hogy most van-é párkapcsolatod, de ha nincs akkor (tudom 22-es csapdája) is szerintem neked egy építő jellegű egészséges párkapcsolatra lenne szükséged, ahol szeretet, támaszt és önbizalmat, pozitív visszaigazolást kapsz a másiktól! :) Én hasonlóan átéltem ezt már a másik oldalról, segített! :)
Szerintem!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!