Első randin Csók, Kézfogás, hosszas internetes ismerkedés után? 20-30 év közötti korosztályban, ti hogyan gondolkoztok erről?

Köszönök minden korrekt, hasznos választ! Bár elég megosztóak voltak a vélemények, Megerősített, hogy akár csók is lehetne az első randin, de nálunk nem volt.

Gondoltam megosztom veletek, hogy hogyan is alakult. A hétvégén találkoztunk.

Jó volt a randi

Találkozáskor puszi adtunk egymásnak.

Sétáltunk állatkertben, közben néha néha összeértünk, jó volt, a zoo eledelt mikor adtunk egymásnak a zacsiból, többször érintettük egymás kezét. meg mikor odahajoltunk valamihez,akkor is kicsit összeértünk.

Utána séta a városban. Leültünk egy parkban beszélgetni, eszegetni. És mivel kezdett hideg lenni, felvetettem, hogy összébb lehetne bújni. Nem ellenkezett, mind ketten fáztunk… Nagyon jó volt összebújni. Melegítettük is egymást és érintkeztünk is, átkaroltam, simogattam… akarom mondani melengettem... Egymás kezét is fogdostuk, éppen kinek volt hidegebb a keze, de melengettük egymást. És puszit is adtam neki. :)

Kicsit elfáradtunk és fájt a lába, így mikor sétáltunk tovább, felajánlottam, hogy kapaszkodhat belém, nem ellenkezett. Megfogtuk egymás kezét, összekulcsoltuk az ujjainkat, és úgy sétáltunk egy jó 10-15 percet a városban, de már nap vége volt és mentünk a vonathoz. Viszont nagyon jól esett kézen fogva sétálni vele egy kicsit !

Csók nem volt, de talán nem is bánom, bár volt amikor én úgy megcsókoltam volna, de nem éreztem azt, hogy ő is ezt érezte volna. Viszont így hogy volt kézfogás, nem is bántam, hogy nem mind a két dolog történt meg egy napon.

Lesz második randink, szerintem bátrabban merem így most már megfogni a kezét, gondolom ő is tudta, hogy a kézfogásos sétáláson volt a hangsúly, nem a belém kapaszkodáson. Legközelebb talán még csók is össze fog jönni, most, hogy már találkoztunk és mindketten szimpatikusak vagyunk élőben is egymásnak, így többször próbálom majd keresni a tekintetét és olyan pillanatnyi „mind ketten arra gondolunk” szituációt összehozni. Talán többször adok majd neki puszit, és kis simi, hiszen most is hideg lesz, de már nem feltétlenül a melengetésen lesz a hangsúly. Igaz azt hiszem, hogy ezt most is tudta… . Szerintem legközelebb közvetlenebbek tudunk majd lenni. Remélem összejön majd a csók is :P

Szóval a távolság leküzdésében nagy szerepe volt a hidegnek… Így duplán, olyan jó volt összebújni! :)

Még egyszer köszönöm a válaszokat!

#6 Azért írtam hogy hosszas beszélgetés,mert bár a 1.5 hónap viszonylag nem sok, de mégis annyira sok mindenről annyira sok, „esszé” terjedelmű levelet váltottunk, hogy hosszas ismerkedésnek éreztem.

Szia,

Pár nap múlva lesz 1,5 éve hogy együtt vagyunk.

A kapcsolatunk nagyon jól alakul. Sok mindent csináltunk közösen, mostanra már nagyon sok közös élményt szereztünk, sok helyen voltunk, sok mindenben részt vettünk közösen, szóval nem vagyunk rég óta együtt, de már olyan sok közös múltunk van, amit én nagyon szeretek.

Igazából tényleg szinte mindenben területen egy hullámhosszon vagyunk, amiben pedig különbözünk, azokban pont kiegészítjük egymást. Szerencsére semmilyen komoly nézeteltérésünk nincsen. volt néhány kisebb-nagyobb félreértés, amiket megbeszéltünk de minden rendben van, sőt ezek után mindig úgy éreztük, hogy még mélyebb lett a kötődés közöttünk.

Nagyon szerelmesek vagyunk egymásba!

1 évig minden hétvégén leutaztam hozzá. Mivel 200km-re lakik tőlem. De aktuálisan nagy esemény közeleg, és talán ezért is most írtam ezt a választ, de 2 nap múlva végleg felköltözik hozzám Pestre (Szegedről) és innentől már együtt fogunk élni, remélhetőleg örökké.

Igaz az elmúlt 4 hónapban, már így is folyton együtt voltunk, sikerült megoldani, hogy nálam tudjon lenni ez idő alatt majdnem végig. Tavaly nyarat is végig együtt töltöttünk 1 nap megszakítás nélkül, szóval nem félek tőle, hogy bármi negatív meglepetés érhetne minket az összeköltözéssel. Ami fura hóbortjaink van, azt mostanra már jól kiismertük, és megszoktuk vagy nem ér meglepetés ként, de semmi komoly igazán zavaró dolog nincsen.

Tervezgetjük a jövőnket, munka, hobbi, család területen is. Szeretnénk közös, és saját területünkön is vállalkozást indítani a jövőben, ebben is motiváltak vagyunk. Az is megvan, hogy hol szeretnénk majd élni. Milyen sportot szeretnénk közösen űzni, mi mindent szeretnénk kipróbálni, hova szeretnék elmenni/elutazni.

Igaz én jelenleg pár évet csúszok a Műegyetemmel de így is bő 1,5 év múlva végezni fogok. És úgy tervezzük, hogy nem sokkal utána szeretnénk családot is alapítani. Már most is úgy érezzük, hogy bármikor örömhír lenne a baba. Csak az iskola tart vissza, szerintem amint lesz stabil munkahelyem nem sokkal utána szerintem jönni fog a baba. Majd szeretnénk csok, és babaváró támogatás kiegészítésével befejezni, a közvetlen pest mellett lévő a szűlői ház tetőterét (ami már 20 éve félkészen áll), ez már elég nagy ahhoz, hogy akár 3 gyerekkel is kényelmesen el lehessen férni, és ne nulláról kelljen kezdeni mindent.

Igazából olyan mintha mindig is ismertük volna egymást, olyan fura, hogy még csak 1,5 év telt el, olyan érzés, mintha már legalább 5-10 évé együtt lennénk legalább, pozitív értelemben. Pedig a múltban nem éppen ugyan olyan baráti társaságban mozogtunk, akkor biztos nem jöttünk volna össze, most mégis olyan jól egymásra találtunk.

Hála annak hogy ugyan olyan korúak vagyunk még a legapróbb régi trendekben (ki mit gyűjtött) vagy ugyan az volt, vagy tudtuk hogy miről van szó. Az ilyen apróságok is annyira jó dolgok, ettől még inkább olyan mintha már kisgyerek korunk óta ismernénk egymást. De ilyenektől kezve odáig, hogy hogyan képzeljük el a hátralévő életünket, mindent olyan jól meg tudunk beszélni, és egymáshoz tudjuk igazítani az elképzeléseinket. Mindig találunk valami közös megoldást ha valamit éppen máshogy képzelt el az egyikünk.

Ez az internetes társkeresés, bár én évekig voltam fenn sikertelenül, mégis azt mondhatom, hogy teljesen megérte, így hogy megtaláltam életem párját, ami felől szemernyi kétségem sincs, nagyon nehéz lenne olyan negatív dolgot mondani, ami úgy igazán „számít”, nem is tudnék.

Amúgy az első csók végül a 3. randin lett, a 4.-en pedig, igaz nem tervszerűen, mert lekéstem az utolsó vonatot, de így aludtunk együtt először, azóta minden találkozónkkor együtt alszunk. 6.tól már pettinggeltünk…

A szex az viszont sokáig tartott, mivel előző kapcsolata nagyon rossz volt és ilyen téren nagyon érzékeny lett és mindig befeszült(vaginizmus), viszont én türelmes voltam/vagyok vele, ez számomra sosem volt 'váló ok', és az idő múlásával egyre jobban el tudta engedni magát. Mai napig nem mindig jön össze, de ez olyan dolog ami már eddig is összemérhetetlenül sokat változott pozitív irányba ezalatt a 1,5 év alatt.

Amúgy örülök, hogy ezt a kérdést kiírtam. Igy legalább megmaradt leírva pontosan az első randi is, és megoszthattam az első találkozó előtti izgalmakat másokkal :)

Szerintem fogok még írni a jövőben. Lehet legközelebb már baba lesz az aktuális téma, vagy házasság, ki tudja.:)

Most az összeköltözés amivel meglépjük az első nagy lépést a közös jövőnkbe. <3