Csak én vettem észre ezt a tendenciát a jó csajoknál?

Mondok neked erre egy szerintem elfogadható magyarázatot valamilyen szinten saját tapasztalat alapján.

Tizenéves korában ezek a lányok nagyon rámennek a külcsire. Csinosabb ruhákat vesznek, a legjobban kinéző pasival akarnak együtt lenni, a hírnév a minden. Viszont létezik egy folyamat, fejlődésnek hívják nem tudom hallottál-e róla. Én mondjuk pont a másik véglet vagyok, aki huszonéves korára virágzott ki, de ettől függetlenül tudok azonosulni a másik kategóriával is.

Írok pár példát:

Például anno simán felvettem a magassarkút meg a csinosabb kabátot, mert fontos volt, hogy mindig szuperül nézzek ki. Most viszont már tudom, hogy nem ér annyit az a csini kabát, hogy fagyoskodjak egész nap, vagy megfázzak.

Megtanultam, hogy van amikor kívül szép, de belül rohad az alma, és már nem a 10/10es külsőt, hanem a 10/10-es belsőt keresem.

Reálisabb elvárásaim lettek az élettel kapcsolatban is. Persze, tini korában mindenkinek nagy, irreális álmai vannak.

Illetve felnőtt, dolgozó ember vagyok saját lakással, már nem vonz a buli mert van jobb dolgom. Kinőttem a sok barátot, nagy társaságot is, hiszen rájöttem, hogy ebből csak nagyon kevés az az ember, akire tényleg számíthatok.

Szóval ez a folyamat nem valami csoda, egyszerűen csak felnőttünk. Reálisabb céljaink vannak, érettebben gondolkozunk. Már nem az a fontos, hogy tökéletes legyen a smink vagy a ruha. Más lett az értékrend, ennyi.

Amit én vettem észre, hogy aki megcsúnyult, azt nem ismerem fel. Bejelölnek facebook-on, én meg nézem, hogy ki ez a Gene Simmons-nak sminkelt háromgyerekes nő.

De mikor megszépülnek, akkor rögtön vágom, hogy wow, ez a Horváth Gizi gyönyörű lett.

Férfiaknál dettó.

#11 nagyon jól megfoglalmaztad. Nem "leadunk" az igényekből, hanem más lesz az igény, a prioritás. Huszonéves korára jó esetben megtanulja az ember, hogy a tökéletes test mulandó és sokkal inkább az számít, hogy mi van alatta. Ez nem azt jelenti, hogy onnantól kezdve bárhogy kinézhet egy pasi, csak nem kell 10/10-es testűnek lennie. Amúgy teljesen egyénfüggő, hogy kire hogy hat az idő: egyik barátnőm pont ilyen "iskola szépe" volt gimiben, most lesz 22 és testalkatilag eléggé megasszonyosodott, de már nemis foglalkozik annyit a külsejével(bár így is sokat sportol és csinos). Én meg ennek az ellentéte vagyok, "rút kiskacsából" lettem mostanra jó nő :) Nekem most is olyan az alakom, mint egy 17 évesnek, mindig is vékony voltam, csak arcra nagyon kikupálódtam és az öltözködésemen is változtattam. De továbbra sem az érdekel, hogy van-e kockahas, egyre inkább a belső értékekre koncentrálok.

21L

#18: A 17 ez 21 alig kulonbseg. Nem bagy kunszt 21 evesen olyan alak, mint 17 evesen 😃

Majd ha 40 evesen olyan lesz!

Több gyerek után nyilván nehezebb hozni a szokott színvonalat, de ha majd a gyerkőcök nagyobbak lesznek és lesz ideje akkor elmegy edzeni, jógázni, megcsinál egy diétát és megint csinos lesz. Ennyi.

Amúgy meg miben függ össze a külső és az érdekes élet és nagy célok? Én sosem voltam szép, most sem vagyok az. Viszont mindig is érdekes személyiségem volt, céljaim, álmaim és ugyanolyan maradtam, bejártam a fél világot, most itthon lakom már és gyerekem van, de semmiben sem vagyok átlagos, ahogyan sosem voltam az. De emiatt kevesen bírtak igazán, ez nem volt érdem mások szemében. Engem mondjuk ez hidegen hagy. Aki szép volt az most is szép, van aki meghízott, van aki nem. Negyven évesek vagyunk, mindenki más.