Napközben lefoglalom magam, nem gondolok rá, nem agyalok rajta, de minden éjjel vele álmodok, miért? Mikor múlik ez el? Mikor lépek már túl rajta?

Előfordul, hogy arra a gondolatra ébredek, hogy mennyire szeretem és mennyire hiányzik... Én ezt nem akarom, nem tudatos, egyszerűen csak erre az érzésre ébredek. Ezellen és az álmaim ellen már tényleg nem tudok mit tenni, pedig mindent megteszek, hogy elfelejtsem.