Miért érzem furán magamat az exem és az új barátnője láttán?

Fuha, itt mindenki nagyon okos, mert megtudott egy morzsányit a kapcsolatunkból :) "Sajnos" senki sem egyforma és nem mindenki tud úgy élni egy kapcsolatban, h feszültség van körülötte. Ki tudja mi lett volna ha együtt maradunk. Lehet addigra már ő szakított volna, mondván, h elege van a sok veszekedéstől és nem bírja, h mindig drámázás megy. Aha, gondolom ez érthető lett volna és nem az lett volna mondva, h "cserben hagyott", hanem, h igaza volt...

Tudtam, h boldogabb tud lenni. És igazam is lett. Nem azért szakítottam, mert nem szerettem,vagy mert nem akartam vele lenni, hanem mert tudtam, h nem szabad önzőnek lennem és egy olyan kapcsolatban tartani foggal körömmel, biztatni, h "Minden helyre jön" szövegekkel, amikor tudtam, h sosem lesz olyan a helyzetünk és h inkább legyen meg az esélye a nagyobb boldogságra. Ebbe nem tudom, h mi volt a cserbenhagyás. Igen, akkor cserben hagytam! De tudtam, h miért hagyom cserbe. Nem azért mert mondjuk találtam jobbat, vagy mert kiszerettem belőle... Hanem mert tudtam, h ezzel sokkal jobbat teszek vele! Most lehet, sőt biztosan boldogabb mint amilyen velem volt. Lehet, h valaki még mindig úgy gondolja, h nem így kellett volna, de most már biztosabb vagyok, h jól tettem, h szétmentünk. Csak nem gondoltam, h ilyen rosszul fog érinteni, ha látom is :) De egy cseppet sem sajnálom tőle!