Hoguan ismerkedjek meg a boltba a csajjal?

#1-esnek adok igazat.

Tudjátok, hogy mennyire unják a kereskedelemben/vendéglátásban dolgozó csajok a leszólítgatást, a kezdeményezést, a bepróbálkozást? Nyilván majd jönnek az okostónik, akik biztatni fognak, de a végeredmény akkor is ugyanaz lesz annyi különbséggel, hogy a csaj még el is hajt a rákba. Kell ez neked?

Nem akarlak téged lelombozni, de szintén igazat adok az elsőnek, és a második hozzászólónak.

Csak azért is adok igazat mert ebben a helyzetbe tanultam én is ezekből.

Az első példám az hogy nekem is bejött egy pékségben dolgozó kedves aranyos csajszi, és mivel többnyire vasárnaponként jártam oda vásárolni szinte mindig ő volt műszakba délután mert többnyire akkor mentem és mindig ő volt ott, hol egyedül állt az üzlet részen, hol beszélgetett egy másik kollégájával aki hátul dolgozott a kemencéknél. Aztán amikor sokadjára jártam arra akkor épp ketten voltunk csak ott, természetesen nem mertem úgy leszólítani azon kívül hogy kikértem amit venni akartam és ennyi. De ő feldobott egy témát az előző napról, mivel már jó 5 éve volt, így csak arra emlékszem hogy akkor az üzlet előtt parkolt le egy részeg sofőr elég bénán és egyből elkapták őt a rendőrök, valami ilyesmi téma volt, és akkor én is mondtam véleményt, aztán elindult a beszélgetés más témák felé. Akkor mivel oldódott a hangulat vettem mély levegőt most vagy soha elhívom őt egy kávéra mondtam magamban. Aztán meg is tettem a lépést elhívtam őt egy kávéra. Láttam a szemében hogy örült neki, de azt is láttam rajta hogy mocskosul a háta közepére kívánta a helyzetet és bár nagyon udvariasan, korrekten lerázott. Mondta nekem őszintén hogy nincs párja, de elmondta hogy nincs olyan nap amikor ne hívná el valaki őt randira, és mondja hogy ő már unja. Azt is mondta nekem ha esetleg munkahelyén kívül összefutunk egy beszélgetés erejére és akkor hívom meg talán ad esélyt, de mondta hogy így is három udvarlója van és az egyikkel van kialakulóban valami.

Bevallom csalódtam, de tetszett hogy egyenes választ adott.

A másik példám. Egy másik üzletláncban dolgozó kasszás csaj tetszett meg nekem nagyon aki szintén kedves, aranyos, rendes volt. Őt sem mertem leszólítani csak úgy pedig akkor volt már ebben némi tapasztalatom. A lényeg hogy egyszer egyedül voltam a pénztárnál, lehúzta a termékeket, fizettem, és mivel addig sem jött senki váltottunk néhány szót arra nem emlékszem miről, de akkor utána meghívtam őt egy kávéra mert említette hogy örül mert fél óra és letelik neki. Akkor dobtam fel a témát, és mondta nekem kedvesen hogy ne haragudjak de van barátja. Gondoltam csak leakart rázni, de pár nappal később láttam őket egy szórakozóhelyen ott puszilgatták egymást.

Aztán ugye megismertem egy nőt aki jelenleg is a barátnőm. Ő is kereskedelemben dolgozik jelenleg már üzletvezető helyettes és meséli nekem hogy örül hogy végre nem a pénztárnál kell lennie állandóan mert szinte nem telt el nála olyan nap hogy ne udvarolt volna neki akárki is.

Őt egy helyi rendezvényen ismertem meg mert nem helybéli, és nem is itt helyben van a munkahelye csak már innen jár be mert összeköltöztünk 1 év után.

Szóval én is csatlakozom az első kettőhöz, persze nem mondom azt hogy ne próbáld meg, mert megpróbálhatod, veszteni valód nincs, de arra felhívom a figyelmed hogy nagy reményeket meg komoly terveket ne fűzz a dologhoz mert 5% esélyt adok arra hogy sikerrel jársz.

Munka közben udvarolgatni nagyon ótvar, proli dolog, hiszen a csaj nem tudja önmagát adni. Kötelességből kell mosolyognia rád, aznapi 8. kávéra meghívóval, még csak le se koptathat úgy rendesen. Ráadásul dolga van, feltartod, esetleg figyeli a főnöke,a felettese, hogy cseverészget-e munka közben, Valahol ezért is rászólnak az alkalmazottra.

Borítékolom neked, ha munka közben hívod el, el fog küldeni, mert így kell tennie. Lehet, hallja bentről más is a beszélgetést, akit te nem látsz. a csaj nem fog a főnöke/kollégája füle hallatára pasizgatni.