Mire számíthatok? Csak barátságra, vagy még annyi sem?

Van egy nő a munkahelyemen, akivel beszélgetünk, és munkán kívül is találkozunk. Többször voltunk moziban, sétálni. Mondta, hogy sajnos lelki eredetű betegsége van. Engedte, hogy mindig simogassam, öleljem és pusziljam a vállát, arcát. De mondta, hogy barátilag jobb lenne neki talizgatni. Tegnap voltunk strandon.Nagyon elvolt a gondolataiban. Csak a medence szélén voltunk. Próbáltam oldani a hangulatot. Mondtam neki, hogy menjünk be a medence közepére. Nem nagyon akart, így kézbe vettem és bevittem őt. Egész végig sóhajtozott, mintha valami gondja lenne. Az volt még, hogy kaja közben beszélgettünk. Arról, hogy egy kalap miként állna rajtam. Mondtam, hogy biztos idiótán, mert úgy os idióta kinézeem van. Errő azt felelte, hogy nincs idióta kinézetem, épp ellenkezőleg. Közben megfogta az alkarom. Utána sétáltunk a Dunaparton. Láttunk kacsákat is. Erre azt mondta, hogy vihettünk volna kenyeret és megetethettük volna őket utána találtunk egy lépcsőt és leültünk az aljára, közel a Dunához. Utána hosszú percekig ott ültünk szinte teljesen némán. Pár szót beszéltünk, nevetgéltünk. Monta, hogy nagyon jó ott űlni neki, mert csend és béke van. A tali végén sokszor megköszönze a mai napot, és élvezte. És puszi és ölelés volt. Este még beszélgettünk. Mondta, hogy nagyon élvezte a tegnapi szép napot velem, és köszöni szépen. Abban maradtunk, hogy még egyszer elmegyünk a Dunapartra ücsörögni, és megetetni a kacsákat. És kérdezte, hogy valóbban csúnya volt-e a fürdőruhában.