Mitől változhat meg egy férfi ennyire?

Nem tudom miből gondolja bármelyik fél is, hogy azért, mert a másiknak nem ér fülig a szája állandóan vagy nem repül rá azonnal, attól már nem is lehet neki szimpatikus az illető.

Viszont azt sem tudom, miért kell ilyen alkalmakból hosszútávú következtetéseket levonni?

Oké, kiderült, hogy valószínűleg nem rühel, de miért kérdezed, hogy miért nem nyitott feléd korábban?

Miért, kellett volna? Vagy azt te nyitásnak érzékeled, hogy valakivel, akivel ezelőtt egy szót sem váltottál, normálisan el lehet beszélgetni?

Lehet, hogy csak jó napja volt. Vagy örült, hogy végre beszélhet is veled. Biztosan nem az a fajta, aki mindenkire műudvariassággal mosolyog, ha van köze az illetőhöz, ha nincs.

Nem hinném, hogy mindig neked szólt az ő flegmasága.

Próbálj vele többet beszélgetni, találjatok közös témát, mert nem tőlünk fogod megtudni, hosszabb távon hogyan viszonyul hozzád.

Már az maga hosszú távú következtetés, hogy úgy gondolod, emiatt nyitott feléd.

Össze-vissza írogatsz, össze-vissza beszélsz, miért nem gondolkozol?!

Először ekézel valakit, akivel egy szót sem beszéltél addig, hogy nem tud mosolyogni, faarcú és barátságtalan.

Aztán beszélsz vele, kiderül, hogy nem, és erre azon kezdesz agyalogni, hogy vajon mi változhatott meg benne? Esetleg semmi? Végig ilyen volt, csak nem volt interakció, vagy nem az a röhög mint egy fakutya fajta...

Aztán itt van ez a nyitott feléd történet. Úgy gondolod, azért mert valakivel beszélsz és nem mogorva vagy küld el a hóba, nyit feléd.

Ezt leírják neked szofisztikáltan erre besértődsz.

Legutolsó sorban pedig itt kérdezed ahelyett, hogy akkor és ott megkérdezted volna őt, ami egy jó alkalom is lett volna arra, hogy kifejezd az érdeklődésedet irányába.

De ja, nálam vannak komoly gondok.