És akkor egyszer majd évek múlva újra találkozunk?

Szóval még eléggé régen, 12 éve találkoztam azzal a pasival,aki megváltoztatta az életem. Első éves egyetemista voltam, naív, önbizalomhiányos "kislány", kerestem önmagam. Akkor találkoztam vele, aki 10 évvel idősebb volt, és teljesen levett a lábamról. Randizgattunk, udvarolgatott,de semmi komoly nem lett belőle,mert látta,hogy én tkp még egy kislány vagyok hozzá képest, nagyon éretlen. El is mondta ezt így. Összetörtem,majd ment tovább az élet. Próbált a barát barátom maradni,de én megszakítottam a kapcsolatot.

Azóta van egy 3 éves kislányom, egy álom állásom,amiben kiteljesedtem.

Pontosan 11 éve nem beszéltünk.

Most,újra itthon,visszaköltöztünk a kislányommal külföldről,haza a fővárosba.

Social medián ritkán nézegettem az adatlapját (nem ismerősöm), láttam,hogy ő is nemrég vált el.

Sokszor jut eszembe.

Arra gondoltam,hogy megkeresem.

Régen mindig is gondoltam rá,hogy egyszer majd az életben újra találkozunk,megiszink együtt egy kávét és talán újrakezdhetnénk,ami akkor kudarcba fulladt. Már ha ő is akarja.

Jó ötlet szerintetek? Kíváncsi vagyok lenne e az egésznek folytatása ennyi idő után...és mi lenne ha újra látnánk egymást.

*a férjemmel 1,5 éve váltunk el.