Mit gondoltok jogos a felháborodoás?

Előre is elnézést, ha túl hosszú lett. Igazából mások tapasztalataira, véleményére vagyok kíváncsi, hogy így ismeretlenül ugyan, de érdekel ki hogyan vélekedik erről a helyzetről.

Szóval 4 évvel ezelőtt volt egy barátom közel 2 évet jártunk (első nagy szerelem volt mindekettőnk részéről). Egészen tavaly szeptemerig nem is beszéltünk, nem is tudtunk egymásról semmit, azonban egy egyetemre kerültünk (nem egy évfolyamba). Újra találkoztunk, kifejezetten jóba lettünk sőt inkább már barátomnak mondanám. Amióta szakítottunk neki már 2 nagy szerelme is volt, azért voltak még ezeken kívül is kapcsolatai (sőt). Jelenleg is van barátnője, akivel mint látom nagy az összhang.

Közel fél éve összejöttem az exem egyik barátjával, mivel leginkább közösek a barátaink megbeszéltük, hogy csak, akkor mondjuk el másoknak, hamár teljesen biztosak vagyunk az érzéseinkben. Így is lett, azonban megkértem a barátomat, hogy mielőtt elmondjuk a barátainknak először én hadd mondjam el az exemnek-azt gondoltam, hogy így korrekt, illetve neki komoly kapcsolata van úgysem fogja érdekelni- csakhogy ez nem így lett. Amikor elmondtam neki halkan csak annyit mondott: Értem. Aztán kis idő múlva nem épp kiabálva, de elég hangosan felháborodva megkérdezte, hogy én ezt mégis, hogy képzeltem? mondtam neki, hogy mi már évek óta nem vagyunk együtt és foglalkozzon inkább a barátnőjével (akiről nem mellesleg mindig nekem áradozik, de ez engem nem zavar, mivel barátok vagyunk) Azt mondta, hogy: Oké, hogy "XY" van nekem, de attól még rosszul esik... Azóta, ha egy társaságban vagyunk, akkor is csak halkan köszön nekünk, de hozzánk nem szól (főleg nem hozzám) az egyetemen, ha meglát inkább kikerül. Nektek mi erről a véleményetek? Jogos, hogy így bánik velem/velünk?

Köszönöm a válaszokat!