A főnökömmrl való bonyolult kapcsolat. Ti mit csinálnátok?

Mond meg, hogy, családot szeretnél alapítani. Kérdezz rá mennyire gondolja komolyan a kapcsolatot, mert tudnod kel, hogy vele, vagy mással lépj tovább.

Ha őt elfogadnád társadnak, akkor nem ártana előbb fokozni benne a vágyat egy komoly kapcsolat iránt. Arra gondolok, hogy részt venni olyan rendezvényen, ahol a kollégák 1-3 éves imádni való cuki gyerekei is jelen vannak.

Továbbá nem ártana ha látná, hogy néhány hódoló csapja körülötted a szelet. Ugye tudjuk, hogy amire nagy a kereslet az értékesebb?

Ha ennek ellenére is lepattint, akkor tényleg felesleges küzdeni érte. Tudomásul kell venned, hogy csak használati tárgyként tekint rád és csak azért vall szerelmet, hogy szexuális vágyait kiélhesse rajtad. Van ilyen, de akkor családot nem építhetsz rá.

"Ugye tudjuk, hogy amire nagy a kereslet az értékesebb?"

Oké! Együnk lószart! Egymillió légy nem tévedhet...

Nem, bogaram. Ez igaz a tinilányok esetében, akik valóban a féltékenységük fokán mérik le a szerelmük mélységét. De a felnőtt férfiember nem így működik. Neki annak van értéke, amiért megdolgozott. Amiért/akiért meg kellett küzdenie. A kérdező simán csak összefeküdt főnök úrral, és ezzel elértéktelenítette, guminővé degradálta magát. Innen pedig nemigen lehet felfejlődni. A főnök most csak azért kapaszkodik, mert valamit elveszíteni lát, ami eddig megvolt neki. Ezt pedig nem szereti az ember. Fejlődni, haladni szeret, nem pedig leépülni.

Sokkal könnyebb egy kollégával, egy beosztottal, egy főnökkel, egy baráttal, vagy egy osztálytárssal összefeküdni mint egy idegennel. Az utcán nem szólítunk le idegeneket, hogy "Hé figyelj szeretnék veled lefeküdni."

Egyáltalán nem érzem úgy, hogy lealacsonyította volna magát a kérdező.

Én olyan munkahelyen dolgozom, ahol házaspárok dolgoznak egymás mellett. Van közöttük főnök-beosztott házaspár is. El tudják határolni a munkát a házasságtól, ill. a szextől. A munkahelyükön nem azzal foglalkoztak, hogy tegnap milyen volt az ágyban.