Miért van az, hogy a barátom nem törekszik arra hogy többet legyünk együtt? Hogyan lehetne ezen változtatni?

Sziasztok. Az lenne a probléma, hogya barátommal 2,5 éve vagyunk együtt, de úgy érzem hogy ő nem igényli a sok találkozást. Mielőtt erre gondoltok tuti nincs 3. , mert annak észrevettem volna a jelét, és a barátom elég őszinte és korrekt ember, ondtah szerinte az a legundoritóbb dolog ha megcsalják az embert mert vele megtették de ő képtelen lenne ilyet tenni. Szóval ő elég egyenes ember. Arról sincs szü h kevésbé szeretne rákérdeztem, de azt mondtha ha ilyen lenne ő már szólt volna. Az a gondom h kb heti 2 vagy inkább 1szer ha találkozunk, és nem érzem nála a törekvést, hogy igen h ő látni akar és nagyon hiányzom. Mindig én javaslom a talikat h de jó lenne látni stb. de ha pl lemondódik egy egy találkozó, kevésbé érinti meg őt mint engem és simán beletörődik és mindig azt mondja h minek negatívoskodom fogadjam el h a mai nap nem jött össze. Monjuk ő mindig is ilyen volt fontos volt neki a munka, társasági élet, szóval sose kaptam fő helyet még a kapcsolat elején se de azért ott többször akart találkozni heti 3.. vagy ilyesmi.:D csak az a fura h facen mindig ír nekem, keres , meg érdeklődik mivan vele, a szex is okés, mindig megkíván meg tök könnyen izgalomba tudom hozni, nem punnyadunk gyakran kimozdulunk enni , moziba vagy kirándulni stb. Szóval nem értem mi lehet a gond.. pl én igyekszem szabaddá tenni egy napom h vele legyek egész nap de ő ilyesmire nem törekszik mindig hivatkozik másra h egyéb kötelességei is vannak stb. Közben meg ha találkozunk mindig szeretget meg elmondja mennyire szeret meg sose tette még senki ennyire boldoggá. De közben a közös nyarunkat se úgy tervezi h velem, vagyis megbeszéltünk egy Balatonozást és lehivta a barátait is.. szóval érdekes..meg ha bármilyen esemény van sose gondol bele milyen ajándék esne jól stb. Meg főleg ez zavar hogy ő nem javasolja annyit h találkozzunk, nem érinti meg h ha nem jön össze és már próbáltam vele beszélni erről és azt mondtah ennyi idő járás után ez normális.. de csak én érzem azt hogy nem? Hogyan lehetne változtatni? Próbáljamm meg féltékennyé tennih egy haverral találkozom, vagy szüntet tartani v vmi h rájöjön h fontos a velem töltött idő? Mert kezdem gázul érezni magam mintha én lennék "rátapadva" tök így jön ki, pedig én se arra gondoltam h sülve főve együtt legyünk de értitek.. én érzem h a személyéből fakad ez, és annyira látszik h olyan ember lesz akinek nem a családa és a felesége lesz az első, a mindene hanem a munka és a társasági élet. Mit lehetne tenni?

Mindketten 23 évesek vagyunk