Szerintetek szerelmes belém? Nagy szemétség lenne ezek után ezt kérni tőle? 18/l

Voltunk a hétvégén buliba a baráti társaságommal és elég sokan voltunk, ott volt ez a srác is. Ő is a barátom vagyis már mondhatom annak úgy két hónapja ismerjük egymást de nagyon jól kijöttünk mindig sokat nevetünk, nagyon jófej és nagyon kedves velem, velem más mint a többiekkel másképpen kezel. És egyébként sem vagyok olyan buta szóval látom, hogy néz rám. Nagyon helyes aranyos srác és nagyon okos is.

Én még nem tudom mit akarok, de ezt már próbáltam neki is elmondani bár nem nyomult rám csak próbáltam beleszőni egy beszélgetésbe, hogy én még csak pár hónapja léptem ki egy nagyon egészségtelen kapcsolatból és most szükségem lenne egy kis időre ezért nem szeretnék egyenlőre senkit. Igazából amikor ezt mondtam neki elkezdett veszekedni velem, hogy ez mekkora hülyeség. Mindenesetre utána kicsit eltávolodtunk aminek nagyon nem örülök. De most amikor hétvégén elmentünk bulizni mert az egyik barátomnak szülinapja volt akkor ugyebár ő is velünk tartott és feljöttünk Pestre mert amúgy nem itt lakunk, és 3 szórakozóhelyen is voltunk és hát elég sok fiú nyomult is rám és két pont között kicsit "elvesztem" vagyis lemaradtam és csak úgy 1 óra múlva sikerült megtalálnom barátnőimet nagy nehezen mert már elég sokat ittam. És bár egész este egy szót sem szólt hozzám amikor meglátott ez a srác akkor odajött, megfogott és kivitt és teljesen kikelt magából, hogy hogy képzeltem én ezt hogy így egyedül elmászkálok a belvárosba meg mit kerestem én itt meg ott, nem vagyok normális, idióta kislány vagyok akinek fogalma sincs róla mit csinál de azért mindenkit tönkretesz. Fogalmam sincs ezt miért mondta talán az exemre célzott? Mert ismeri őt amúgy. És amikor ezt mondta már majdnem sírt de komolyan. Én meg hiába mondtam, hogy jaj istenem nem kell ezt túl aggódni nem történt semmi itt vagyok vagy nem? De még vagy 10 percig mondta a magáét és az előadását barátságról, szerelemről, párkapcsolatokról. Tetszett ahogy magyarázott mert olyan aranyos volt és ezért elkezdtem mosolyogni rá de csak ideges lett, hogy nem veszem komolyan pedig komolyan veszem nem azért csináltam de muszáj volt. El akart menni, de én visszahúztam és megcsókoltam. Tök lefagyott, nézett picit aztán visszacsókolt ő is, aztán jöttek barátnőim szóval abbahagytuk de így is lebuktunk. Amikor megcsókoltam megremegett az egész teste.

Sokat gondolkodok de úgy érzem még nem állok készen kapcsolatra, pedig ő nagyon tetszik nekem. Csak nekem nem kell ez a túlféltés meg parancsolgatás, hogy megmondja hova mehetek és mikor. Rájöttem, hogy nekem ez most nem kell, nem férne bele és félek is belevágni nem is nagyon merek. De jóba szeretnék lenni vele, hogy ha majd készen állok rá ő itt legyen nekem mert jelenleg csak vele tudok elképzelni komolyabbat sőt vele akarok majd mert nem közömbös. De félek ha több időt töltök vele én is beleszeretek azt meg nem akarok.

Szemétség lenne megint elmondani neki hogy csak barátkozni szeretnék és tartsunk egy kis távolságot? Mert szerintem ebbe már nem menne bele mégegyszer és nem akarom, hogy eltűnjön az életemből. Mit csináljak most?