Miért nem beszél a barátnőjéről, ha barátok vagyunk?

Ajánlom figyelmedbe a következő könyv elolvasását: Alan és Barbara Pease: Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő?

Ebből megtudhatod, hogy a pasik miért nem beszélnek a magánéletükről.

Egyébként pedig, ne akarj mindent tudni, nem rád tartozik, ha ő nem akarja elmondani, akkor nem akarja. Fogadd el az ő döntését!

Személyiség kérdése. Én pl. olyan vagyok, hogy mindig hozzáteszem, hogy kivel voltam az adott programon (barátokkal, párommal, stb.), nálam ez ösztönös. Nyilván a legtöbbet párommal vagyok.

Mikor munkahelyen ebéd mellett beszélgetünk kollegákkal, és szóba jön, hogy ki merre járt, vagy merre szoktunk vásárolni, szóval ilyen jellegű témák... Volt már olyan, hogy az egyik csajtól visszahallottam utána, hogy milyen egy nagyképű dög vagyok, mert én mindenkinek az arcába tolom, hogy nekem milyen jó, hogy párom van. Én meg csak pislogtam, mint hal a vízben... aztán leesett persze, azóta tudatosan igyekszem rá odafigyelni, hogy ne nagyon emlegessem a dolgot, hogy kivel jártam merre, az ilyen felmerülő témákra csak nagyon általánosan válaszolgatok.

De ugyanígy ismerek olyat, aki a tökéletes ellentéte a fentinek: soha nem beszél a párjáról, ha nem lennénk közeli barátok, nem is tudnám, hogy van neki. Pedig nagyon boldogok, egyszerűen ilyen téren zárkózottabb az illető.

Nálatok még az is közrejátszhat, hogy mivel nem barátságnak indult a dolog, ezért nem akar azzal megbántani, hogy neked panaszolja/újságolja el a dolgokat, mert nem akar vele megbántani.