Lehet ilyet kérni bárkitől is?

Sziasztok. ( Picit hosszú lesz )

A kérdés amit fel akarnék tenni. : Mennyire etikus valakit arra megkérni, szakítson a jelenlegi párjával, aki már a vőlegénye, hogy velem legyen ?

Történet :

2013 Márciusban, kórházi gyakorlaton meg ismertem egy lányt. Nagyon jól elbeszélgettünk aznap. Egyszerre voltunk gyerekgyógyászat gyakorlaton. Egy nap szintén nagyon mélyen el beszélgettünk egy kórteremben egy kisgyerek mellett egy beteg hozzátartozója is bent volt a kórteremben, s meg jegyezte milyen érdekes, különleges vonzódás van köztünk, amely nagyon erős, érzelmes volt. Mint két ipari mágnes. Nem lehet ezt le írni, ezt kívánom élje át mindenki! Akkor nekem barátnőm volt és neki pedig barátja. Nem egyszer adódott olyan alkalom, hogy el kísérjem a végállomásra. Együtt sétáltunk fel, pedig határozottan merem állítani, hogy volt helyi buszjáratra bérlete. Míg vártuk a vonatot addig ugyan úgy nagyon komolyan elbeszéltük. Majd vonat érkezése előtt meg kérdeztem, megyen e később vonattal mert lenne egy kis dolgom és kísérjen el. Maradt. A beszélgetés még mindig folytatódott. Majd a végállomáson le ültünk egy parkban és beszélgettünk hívta a barátja telefonon, kérdezte mit csinál. Ő hazudott hogy semmit. Aznap én Is hazudtam a barátnőmnek hogy én sem csinálok semmit. ( mindketten kapcsolatban voltunk ekkor még, ma már csak ő van kapcsolatban, ugyan abban azóta és már jegyben járnak, össze költöztek ). Az ő kapcsolatáról annyit tudnék mesélni, hogy mikor mi köztünk volt ez a különleges, leírhatatlan vonzódás, romantikus séták, beszélgetések, rengeteg romantikus dologgal kedveskedtem neki hogy jöjjünk össze, mert én már akkor szakítottam a barátnőmmel. Miután 2 évig udvaroltam neki ( mert a barátja már akkor nem volt meg neki egy ideje ) feladtam. Akár mennyire is szerettem és mindent meg tettem azért, hogy velem legyen és úgy kezeljem ezt a hercegnőt ahogyan egy hercegnővel kell bánni. Nem jött össze. Akkor szünet. Nem beszéltünk, sikerült elfelejtenem. Össze jöttem egy lánnyal. Vele 2 évig voltam. Akivel Most 2016 decemberében lett vége. Tehát 3 év eltelt a nagy, számomra örökre emlékezetes 2 év udvarlástól. Egy este beszélgettem vele interneten, valahogy újra el kezdtünk beszélni. Felhozódott a múlt. Nagyon sajnálta a dolgot, hogy akkor úgy viselkedett. Azzal indokolta a döntését, hogy neki túl szép volt hogy igaz legyen. Nem hitte el, hogy képes valaki úgy szeretni valakit mint ahogyan én őt. A sráccal kibékültek, újra együtt vannak, sőt amint írtam összeköltöztek, jegyben járnak már. De szereti. El kell mondjam, a srác nem is olyan régen megcsalta ezt a lányt és pár hét múlva meg is bocsájtott a srácnak. Vissza térve a régi megismerkedés és találkozásokhoz... Írtam neki hogy barátnőm van de vonzódom hozzá nagyon is, kértem hogy ezért ne haragudjon. Erre vissza írta, hogy semmi baj és furcsállja ő is mert ő is ezt érzi. t, hogy itt van ez a gyönyörű lány, akihez ennyire vonzódom. Végül mondta a lány, hogy mennyire szereti a barátját és minden más dolog.

Vissza a jelenbe: Szóval felhozódott egy esti beszélgetésben a múlt. Megindokolta, hogy miért mondott nemet. Azóta is beszélgetünk, bár már nem olyan mint régen. De beszélgetünk. Hiányzott... Egy alkalommal egyszerre voltunk éjszakások, és képzeljétek el haza vihettem kocsival. Mint ha érdeklődne, akarna látni beszélgetni. Vagy csak beképzelem magamnak ? Egy alkalommal még a kórházi büfénél is találkoztunk egy kávé elejéig. De lehet csak be mesélem magamnak, hogy érdeklem, látni akar, beszélgetni, vagy akár több.... sőt az utolsót biztos be mesélem. Rettenetesen vágyom rá arra, amire régen. Valamiért újra lobbant bennem ez az egész.

Ugyebár a lány megindokolta miért mondott nemet, majd mondta is hogy bánja, hogy gyerekesen gondolkodott akkor. Folyamatosan arra gondolok hogy akarom őt.

Ma nőnapkor.... Le tudtam a vizitet, el indultam azzal egy szál tulipánnal amit vettem reggel egy kis nem is tudom milyen bódéban az osztályra ahol dolgozik. Pont viziten volt. Vártam rá... de nem tudtam sokat, hisz én sürgősségi osztályon dolgozok és mennem kellett már. Szóval 3 perc várakozás után sem végzet a vizittel amit megértek. Úgy döntöttem ott hirtelen, hogy hátha gondolkodásba tudom fojtani. A tulipán csomagolásába hagytam egy üzenetet. " xy-tól. Boldog hercegnők napját, puszillak ". Majd ott hagytam a pulton. S elmentem. Mire vissza értem az osztályra már írt is üzenetet. " óóó te :D, köszönöm :D "

Azóta beszéltünk de csak annyit, hogy találtam meg a kórházban. S újra megköszönte a virágot.

Nos. Biztos tudnék még mesélni, de kinek van itt kedve elolvasni mindent. Rengeteg mindent tudnék én mesélni még.

Nincsenek haverjaim, vagy bárkim, akitől tanácsot tudnék kérni.

Én, azt hiszem újra Szeretem ezt a lányt. Újra annyira akarom őt, mint régen.

Csak... Ami miatt nem tudom ezt az egészet ....

-kibékült a barátjával

-jegyben járnak

-össze költöztek

-De megcsalta

-Bánja a régi döntését

Kérlek mondjatok valamit.

Lehet valakitől olyat kérni, hogy mondjuk gyökeresen változtassa meg az életét ? Ez annyira nehéz, mint régen.... Annyira elérhetetlen, de itt van....