Vajon mi lehet a gond mit gondoltok?

Beszélj meg vele 4 órával hamarabbi időpontot, hátha odaér akkora mikorra szeretnéd :D

Viccet félretéve az, hogy minden egyes alkalommal késik 2 éve az már nem könnyen tolerálható.. nem is értem, hogy bírtad eddig is :s

szerintem itt kemény intézkedésekre van szükség :D

ne menj haza 6 órás késésnél korábban, mint ahogy megbeszéltétek. és felejtsd otthon a telefont. a szüleid majd elszórakoztatják, és ő is megtudja, milyen érzés, mikor számít rád, de nem vagy ott.

Jaj de jó, azt hittem csak az én barátom ilyen... (remélem nem ugyan az :) ) Mondjuk ő azért 4-5 órát nem késik de másfél-kettőt simán... Én is volt már hogy egy órával előbbet mondtam neki, vagy felhívtam hogy ha 10 percen belül nem vagy itt, hazamegyek. Erre mindig azt mondja, most indulok... Aztán egyszer mikor harmadszorra mondta ezt, akkor meg leüvöltöttem a fejét telefonba. Néha viszont pontos.

Amúgy ez lehet hogy típus, apám is ilyen, hogy sehova nem tud időben odaérni...

csak az lehet ilyen "típus", akinél nem jár következményekkel. azért mertem az előző teljes-gőzzel tanácsom megírni, mert az én barátom is sokat késett. már nem. egyrészt én se sietek már annyira, és azzal foglalkozok, hogy lefoglaljam magam.

a rendrakás, bevásárlás dettó. régebben rendszeresen kiakadtam, emellett kértem milliószor szépen, meg különféle menetrendeket akartam beállítani, hogy ne kelljen minden lépést árgus szemekkel figyelni. hanem ez a te dolgod, az az enyém. vagy csináljuk együtt.

de a legjobban az vált be, hogy erőt vettem magamon, és hagytam elhatalmasodni a káoszt. ez mindennél ékesebben beszél, ez neki is feltűnik, és tesz ellene.

remélem, nem keltek börtönőr-benyomást. azért kell ez, mert nem nevelni akarom, de szükség van rá, hogy a körülmények hatására levonja a saját következtetéseit. én pedig szeretnék együtt lenni vele sokat, és úgy, hogy ez a méregfog ne legyen mindig a háttérben. ehhez képest a rábeszélés, fenyegetőzés, ultimátum 0%-os hatékonyságú.

ráadásul ki is fáraszt, a dolog még mindig nincs vele elintézve, és még szemétnek is érzem magam.