Mennyi esély van férfiként párt találni, újra szerelmesnek lenni, ha válás után én nevelem a 2 gyermeket?

Bár már van férjem, nekem kifejezetten előnyt jelentene a gyerek, mert nekem nehezen jönne csak össze.

Egyébként van egy barátnőm, aki 26 éves korában összejött egy 40 körüli pasival, aki egyedül nevelte a gyerekét. Bár évekig együtt is éltek, végül mégsem egymást keresték, de a gyerek nem volt akadály. Biztosan nehezített terep, de ne írd le előre az esélyeidet.

Nekem nem lenne gond, elvált anyukaként szívesen ismerkednék egy apukával. De őszinte leszek: ha a gyerekek nem jönnének ki egymással, vagy velünk (értsd: te az enyémmel, én a tiéddel) akkor rövid úton lezárnám, mert értelmetlen stresszt jelentene mindkét család számára. Nálam ismerkedésnél a gyerek nem akadály, de én nem vagyok társfüggő, tehát nem jönnék össze valakivel csak azért, hogy "legyen". A legfontosabb a kölcsönös vonzalom, hogy oda legyünk egymásért. Én így látom a társkeresést.

N 39

Remélem írtál már a #10, #13 válaszolóknak.

Ha nem írtál egyiknek sem, akkor az #1es válaszoló állítása lép érvénybe automatikusan.

Nem, én a #9. válaszoló vagyok. "Rengeteg elvált anyuci..."

És még nős vagyok, ezért egyenlőre nem keresek senkit.

Viszont csúnyán félreértettél, bár túl tömören írtam.

Elhiheted, hogy bennem sincs egy pici rosszindulat sem! Főleg nem ismeretlen, esetleges sorstársakkal szemben.

Arra céloztam, hogy ha előtted van a lehetőség, és nem ragadod meg, akkor nem sikerülhet a célod.

Tényleg nem bántásnak szánom, de ez a vicc jutott eszembe:

Pénteken így fohászkodik Kovács János magyar állampolgár

Uram, adj egy lottó ötöst. Vennék egy új házat, egy új kocsit, minden rendbe jönne....

Nem történik semmi. A következő héten:

Uram csak egy négyes is jó lenne. Elvinném az asszonyt meg a gyerekeket két hétre Olaszországba, lenne egy szép nyarunk.

Megint nem történik semmi. A következő héten:

Uram egy hármas nyereményből elvinném az asszonyt egy kisvendéglőbe. Vacsoráznánk egy jót, sört innánk, táncolnánk, lenne egy szép esténk...

Megint nem történik semmi. A következő hét péntekjén:

Uram egy kettest adj csupán....

Leszól fentről az Úr: Te, Kovács, vegyél már egy lottót.

(Idézet: profitcsapat.hu)

Nem mondom, hogy a két hölgy, akiket kiemeltem, akarnak ismerkedni, lehet, hogy van már társuk, és ők is csak jóindulatból, segítő szándékkal írtak ide. De most, bocsássák meg nekem, nem róluk van szó, hanem rólad!

Ha szeretnél egy új párt, akkor tegyél érte, ragadj meg minden lehetőséget! "Egy nő, akkor szexel, amikor akar, de egy férfi akkor nősül, amikor akar."

A társra vágyó nőknek elegük van azokból az emberekből, akik rájuk másznának, és nem akarnak többet. Ezért (is) örülnek, ha találnak valakit, aki az utolsó társának/feleségének akarja.

Mivel neked már vannak gyerekeid, valószínűleg többet már nem akarsz. Ezért ha szóba állsz egy gyerektelen nővel, akkor megfosztod őt attól a lehetőségtől, hogy anya lehessen. Ezt senki nem teheti meg velük, még akkor sem, ha azt hiszik, hogy soha nem is akarnak majd gyereket. De ha valóban nem is akarnak, akkor a tieidet sem fogják szeretni. Ebből következik, hogy korodbeli, gyerekes nő kell neked, és te is csak nekik kellesz. Ők tudják szeretni a te gyerekeidet, és babát már ők sem akarnak. Jogos elvárás ez veled szemben is tőlük.

Azt meg (gondolom) nem kell mondanom hogy soha többet ne vegyél feleségül senkit... :-)

Nekünk, akik válaszolunk (talán mondhatom más nevében is) semmi közünk nincs az életedhez, és nem is tudunk rólad semmit, csak amit leírsz. Belátható, hogy nem tudjuk a "tutit", csak a saját gondolatunkat, ismeretünket tudjuk megosztani, és igen, sokszor trollkodunk is. :-))) Bár ez is inkább poén, mint bántás. Csak az a bántó, ha igaz.

Szintén a saját véleményem, majd igazol vagy cáfol az #1-es (#4,#5) válaszoló.

Ő röviden tömören írta azt, amire én gondoltam, a #14-es válaszomban. Szerintem arra gondolhatott, hogy ha már oda jutottál, hogy kiírd ezt a kérdést, eddig nem voltál képes összejönni senkivel. És ha ez valóban így van, ráadásul kihagysz még két (meg még sokkal több) jónak tűnő lehetőséget, akkor valóban semmi esélyed sincs. És ez sem bántás, sokkal inkább "sokkterápia".

Azt meg mindenki, aki régóta itt üti el az időt, vagy kicsit is ismeri az embereket, tudja, hogy sokszor nem fogadják el az emberek a nekik nem tetsző válaszokat, főleg nem akkor, ha azok nagyon igazak. Ezekre születnek az olyan reakciók, hogy "Csak azt a választ kell komolyan venned, aki azt mondja amit hallani akarsz.", vagy "A te dolgod, nekem nem számít", vagy amit én szoktam mérgemben írni: "MINDEGY" (indulatszó - keress rá).

Csak tudd. Nem mindenki a barátod, aki kedves veled, de az sem biztos hogy az ellenséged, az aki bunkónak tűnik.

Csak hidd el, mert nem mondom többször, rosszindulatból nem szántam volna erre ennyi időt.

39F

Válásom után (egy gyermekkel) pont ilyen paraméterekkel rendelkező társat kerestem: negyvenes, elvált apukát, gyerek tehát nem lett volna akadály (az sem, ha ő neveli, sőt!).

Viszont ismerkedéseim során mérhetetlenül csalódnom kellett ebben a korosztályban, nagyon sok érzelmileg kiégett, tehetetlen pasival hozott össze a sors. Végül is egy harmincas, gyermektelen férfiban találtam meg a párom.

Saját tapasztalataim alapján azt mondom, nem a helyzeted a siker, vagy kudarc kulcsa, hanem sokkal inkább a személyiséged, illetve a hozzáállásod. Sok sikert!