Asperger-szindrómásként van esélyem egy boldog párkapcsolatra?

Bárkinek van esélye. Mindenkinek van valahol egy másik fele, aki pont az ő hülyeségére vevő, csak meg kell találni.

Ugyan nem vagyok asperger szindrómás, de én is baromi ügyetlen vagyok, mindent elejtek, leverek, remeg a kezem. Mégis sok lánynak bejövök, mert alapvetően pozitív kisugárzásom van.

Biztos,hogy van esélyed boldog párkapcsolatra!

IOgen, mindenki tökéleters társat keres, de ha szétnézünk annyira kevés a tökéletes férfi/nő!

Sajnos nagyon sokan már fiatalon betegek, látás/hallás/mozgássérültek, vagy egyéb súlyos betegséggel küzdenek.

Mégis megtalálják a társukat!

Nehezebb egy kicsit, de nem lehetetlen!

A neten szerintem ne próbálkozz, inkább járj olyan helyekre ahová szívesen mész és ha személyesen megismernek biztos könnyebb lesz megtalálnod akit keresel!

Tiszta szívből kívánom,hogy így legyen!

A fiam Aspergeres, abszolút nem úgy látom, hogy ez akadálya lenne egyszer egy párkapcsolatnak. Van, akinek nem szimpatikus, van akinek igen.

De önmagában ettől még nem lesz boldogtalan vagy magányos. Ő is kis kétbalkezes, mindent elhagy, és a kommunikációval is vannak néha gondok, de másban meg "veri a mezőnyt". Szóval én nem féltem.

Nálad is inkább az a gond, hogy pesszimista vagy. Az sokkal jobban megnehezíti azt, hogy boldog legyél egy párkapcsolatban, hidd el!

Tudom, hogy én az anyja vagyok, és nem mérvadó a véleményem, de én 16 éve élek együtt egy Aspergessel, és még mindig imádom. :) Az idegesítő szokásaival, és különc hül.yeségeivel együtt.

Ez nagyban függ attól, hogy mennyire vagy híján a szociális képességeknek, és hogy milyen bogaraid vannak e mellé. Nekem mindenki azt mondja, hogy van esély, de ez mégiscsak autizmus, az autistákat pedig az emberek nagy része szerintem kerüli.

Egy szintén aspi