Miért nem tud általában egy férfi és egy nő egyszerű barátként, haverként tekinteni egymásra?

Én is rendszeresen belefutok ebbe, még úgy is, hogy az elején valami furmányos módon közlöm, hogy van barátom.

Szerintem az lehet az oka, hogy a férfiak jellemzően akkor nyitottak csak a másik nemmel való ismerkedésre, ha barátnőt keresnek. Egyéb esetben inkább férfiakkal barátkoznak, nem nagyon van szükségük lány barátra.

Nálam ilyen nincs.

Inkább az van, hogy munkaköri kötelességem, hogy mindenkihez kedves legyen, mosolygós és segítőkész. És ezt értelmezik félre....

Az egész baj szerintem ott kezdődik, hogy az egyik fél többet szeretne mint amit a másik adni akar / tud. Mivel ellenkező nem esetén felerősödik a vonzalmi hatás, illetve bejöhet a képbe a szerelembe esés is, ezért ez az egész jobban kitűnik a fiú lány barátságoknál, de szerintem az minden fajta barátságra igaz.

Ha nincs kiegyensúlyozva, az a barátság végét jelentheti. Rendes barátságoknál is sokan gyötrődnek, hogy olyan mintha nem is számítana a másik szemében stb. Ez ugyanaz, csak más érzelmi szempontból, hogy ő többet vár, idővel jobban kötődne, amit a másik nem tud megadni.