Szerintetek túlreagálom? Ti hogyan kezelnétek le?

Sziasztok, barátnőmmel több mint 2.5 éve vagyunk együtt. Mind a ketten 20 felet vagyunk. Ő és én is a szüleimnél lakok. Anno az anyja nagyon sokat szabályozgatta, nem engedte sehova sem... Mindig hívogatott minket h hol vagyunk, mikkor érünk haza stb... Mindig utánunk jött. Veszekedések,kiabálások és komoly beszélgetés után sikerült, javítanunk a helyzeten. Emlékszem, egyszer meg is akarta, verni a barátnőmet, a barátnőm sírt is közben. Erre nagyon berágtam, nem vagyok rá büszke, de nagyon kiabáltam az anyjával. Utána, elégé vissza fogta magát...

Emlékszem, a kapcsolatunk elején mindig azt csináltuk, ha hívott fel sem vettük a telefont... Erre szólította a szomszédokat, és gyakorlatilag az egész várost fel kutatták... (Nem egyszer csinálta ezeket...)

Most már nem igazán jön utánunk, viszont ugyan úgy hívogat. Idézem" Gyertek haza, merre vagytok, már fél 9 van. Elegem van ebből, holnap megyek dolgozni..."

Van h néha, azt mondja h már sötét van nem mentek sehova...

Én ezekre úgy reagálok, h megmondom neki, hogy engem nem fog be szabályozni, oda megyek és akkor amikor akarok... És már csak azért, is elmegyek a barátnőmmel sétálni...

Ma is tök jól éreztük magunkat, a barátnőmmel. Végre eltudtunk menni és időt szakítani egy kis sétára... Erre felhívja... Barátnőm annyira félt, hogy sírva fakadt... Azt mondta, nincs kedve veszekedni az anyukájával. Arra kért, h én se veszekedjek az anyukájával...

Szerintetek tényleg túlreagálom? Ilyenkor nagyon ideges tudok lenni. Jogos ha ilyenkor le kiabálja az ember a fejét?