Hogy múljanak el az érzések, ha nap mint nap látom?

Van egy lány, aki iránt többet érzek, mint kellene. Ő nem viszonozza a dolgot. Nagyon rendes lány, korrekten utasított el, nem hitegetett meg semmi ilyesmi.A helyzet az, hogy mint embert is megkedveltem nagyon ,neki köszönhetően sokkal pozitívabban állok hozzá a dolgokhoz. Próbáltam barátságba belemenni, de önző módon persze magamban továbbra is abban reménykedtem, hogy hátha meggondolja magát, azt hiszem kicsit már zaklattam is, ráerőltettem magam, nem is vele törődtem, hanem a saját vágyaimmal, ami miatt bűntudatom lett, sokat vívódtam, próbáltam elnyomni magamban az érzést, de nem sikerült. Azt szeretném ha boldog lenne és most már belátom, hogy bármennyire is akarom boldoggá tenni, ő nem erre vágyik, hagynom kell, hogy azt tegye, amihez kedve van. Úgy döntöttem, hogy addig nem fogom keresni a társaságát, amíg el nem múlnak ezek az érzések. El kell engedem, így jobb lesz mindkettőnknek. Rengeteg új elfoglaltságba fogtam bele,ami leköt. Viszont a suliban nap mint nap látom, és ez fájdalmat okoz nekem.