Normális, hogy engem tök hidegen hagy az ismerkedős szakasz, meg a kapcsolat eleje, és a legjobban az "unalmas" részét szeretem?

Mindenki, akivel eddig beszéltem, az ismerkedős/randizós időszakot imádja, meg a kapcsolat elejét, amikor még új és izgalmas minden, és pánikolnak, hogy mi lesz, ha ez a korszak elmúlik, és megszokják egymást.

Normális, hogy nekem meg épp az a rész a kedvencem? Ha tehetném, akkor átugornám a megismerkedéstől számított első 5 évet, és egyből a jól megszokott, bejáratott, "unalmas" kapcsolatra vágynék, az a legjobb.

Még senkivel nem találkoztam, aki hasonlóan gondolkozna.... (A páromon kívül :D ) Tényleg egyedül vagyok ezzel, vagy van más is, aki így érez? Csak kíváncsiság.