Mennyire kerestek magatokhoz hasonló társat?

Nem sok ellentét van köztünk. Édesapám a példaképem és ami azt illeti, nagyon hasonlítanak. Az ellentétek vonzzák egymást elv szerintem baromság, legalábbis hosszútávon.

Egyetlen hobbit kivéve, teljesen mások vagyunk. Így, pont jó.

Nem keresek, mivel nem született még hasonló nő sem, mint én vagyok férfiban. Csak olyan dolgok érdekelnek, amikhez a nők nem értenek. Zene, filmek, hobbi, semmi sem stimmel.

Egyetlen dologban keresem ténylegesen az ellentétemet, ez pedig a magasság. Egyébként belső tulajdonságokban, gondolkodásmódban, életritmusban hozzám hasonlót keresek. Illetve vannak semleges területek, például, hogy milyen szakmához ért, milyen ételeket szeret, amiknél a különbségek nem okoznak komoly problémát. De a családról, gyerekvállalásról, munkához való hozzáállásról, lakástervekről, saját pénzügyeinkről jobb, ha hasonlóképp gondolkodunk, vagy legalábbis nyitottak vagyunk egymás megoldásai felé. Szóval például ha csak nem jutott eszedbe valami, ami nekem igen, de amúgy jó ötletnek tartod így, hogy már rajtam keresztül tudod, vagy fordítva, szóval ilyen dolgok, az nem baj, sőt, jó, fejlődünk is ezek által. Viszont ha pl. én spórolósabbként összejönnék olyannal, aki pazarol, nem is akar tartalékolni, amit ma megkap, holnap elkölti, kifolyik a pénz a kezéből, nem érdekli, ha folyton másokhoz kell menni kuncsorogni kölcsönért, egymás idegeire mennénk.

Nekem a vallás és a politika fontos szempont volt. Az, hogy ezek minél kevésbé érdekeljék a pasit, mert ilyen téren nem vagyok toleráns egy párkapcsolatban. Utálom mindkettőt, és nem akartam olyan emberrel együttélni, akinek ezek meghatározóak az életében. A párommal közös hobbink eleinte nem volt, de idővel lett. Engem, sem a barátságoknál, sem a párkapcsolatnál nem vonzanak a tőlem túlságosan különböző emberek.